Az 1820 és 1920 közötti időszakban a New York melletti Sóhajok-szigetén (Ellis Island) szinte folyamatosan nyüzsgött a hatalmas, különböző emberekből álló tömeg. Mindenki máshogyan beszélt, a kavarodásban olyan nyelveket lehetett kihallani mint a lengyel, az olasz, az ír, a német és a magyar.
Azonban New York sohasem hagyta el ezt a fajta változatosságát, főleg nem nyelvek terén, ugyanis most, a 21. században is ez a világ legtöbb nyelvű városa.
A bibliai Bábel tornyának sokszor idézett, ősi története (Mózes I. könyve, 11:1-9) szerint az emberek hiúsága és gőgje arra hajtotta őket, hogy az ég felé törjenek, ezért hatalmas felfelé nyúló tornyot építettek. Isten ezért azzal büntette őket, hogy összezavarta a nyelvüket: hirtelen mindenki más nyelven kezdett beszélni, és mivel nem értette egymást senki, káosz tört ki, a torony építése pedig abbamaradt.
New Yorkban még ez az „ég felé törő” magatartás is megvan, hiszen ez a város híresült el igazán felhőkarcolóiról, melyek aztán annak szimbólumaivá is váltak.
Itt is megvan a bábeli nyelvek forgataga
A New York-i utcákon, különösen Brooklynban sétálva a bábeli nyüzsgéshez hasonló élményben lehet része az embernek. Az olyan „megszokott” világnyelvek mellett, mint az angol, a spanyol, vagy a kínai, a városban további, egészen ritka nyelvek beszélői is élnek. Az egyik boltból jiddisül, egy taxiból üzbégül vagy esetleg egy olyan ritka himalájai nyelven szólnak ki, melyet az egész világon összesen csak 700-an beszélnek. De még sorolhatnánk azt a rengeteg, különlegesebbnél különlegesebb nyelvet, melyek az utca hangjai között morajlanak.
Miután csak az 1820 és 1920 közötti időszakban 30 millió bevándorló érkezett Észak-Amerikába, furcsa is lenne, ha ott az angolon kívül más, ott külföldinek számító szóval nem lehetne találkozni.
Mára New Yorkon belül 700 különböző nyelvet beszélnek az ott élők, amely a világ legtöbb nyelvű településévé tette a várost.
Úgy tűnik viszont, hogy a bábeli történettel ellentétben, ebben a világvárosban nem alakul ki különösebb káosz a különböző nyelvek miatt, sőt előnyére is válhat ez a színes légkör.
Tudatosan figyelnek a nyelvközösségek
A különleges soknyelvű és gazdag kulturális keveredést azonban „nem adják ingyen”. A külföldről származók sokat tesznek azért, hogy nyelvüket és kultúrájukat megőrizzék, nyelvórákat adnak, tradícionális éttermeket nyitnak, és próbálják erősíteni az egynyelvűek közösségét találkozókkal és különböző programok szervezésével.
Magyarok New Yorkban
Az említett törekvésben a magyarok sem kivételek. Ugyan az USA-ban hatalmas tömeg, nagyjából 1,4 millió magyar vagy magyar származású ember él, de általában szétszóródnak a nagy területen, így nem árt erősíteni a közösség magyar identitását. New Yorkban például erre hozták létre a Hungarian House-t (ahol egy magyar-amerikai könyvtár is található), de itt is megtalálható a Liszt Intézet, sőt egy nyelvet, kultúrát és történelmet oktató iskola is, a János Arany Hungarian School. Ezek mellett azonban megannyi tradícionális magyar étterem is található, mi több, magyar néptánccsoportok is működnek a városban.
Ha szívesen olvasnál még az USA-ba emigrált magyarokról, ajánljuk ezt az érdekes cikkünket.
