Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egészen 2011-ig azt hitték, a földönkívüliek műve a fehér foltos gömbhalak násztáncának eredménye. De vajon miért pont így udvarolnak ezek a különös uszonyosok?
A magyar nyelv sokféle néven ismeri azt a halat, mely földönkívüliek keze munkájának tulajdonított víz alatti formákat hoz létre: Fehér foltos gömbhal, fehér uszonyú gömbhal, fehér puffer. De vajon mi az oka annak, hogy ilyen látványos nyomot hagy maga után, ha udvarol?
A Rjúkjú-szigetektől nem messze fedezték fel először a furcsa, mederbe vájt mélyedéseket a vízpartok környékén. A szabályos kör alakúnak tűnő, apró barázdákkal tarkított kis mélyedésekről azt hitték, földönkívüliek munkáját látják. Csak évtizedekkel később, 2011-ben derült ki, hogy a gömbhalak násztáncának maradékai.
Az egész Földön egyedülálló módon udvarolnak a gömbhalak
Noha a Rjúkjú-szigetek a Kelet-Kínai-tengerben helyezkednek el, közigazgatásilag Japánhoz tartoznak. A szigetcsoport 161 szigetből áll, 44 lakott és 117 lakatlan. Legnagyobb tagja pedig Okinava. A szubtrópusi környezet igencsak kedvez a faunának, legendásan gazdag halakban a környék. A vulkanikus területen fekvő szárazföldek lakói a mai napig az animista, buddhista vallást követik.
Sámánok és varázslók is élnek közöttük, akik saját környezetükben igencsak nagy tiszteletnek örvendenek. Nem véletlen tehát, hogy a misztikummal átitatott mindennapi környezetben a különleges domborzati elemeknek azonnal földöntúli származást tulajdonítottak. A víz mélyén, a mederben kialakult koncentrikus formákat 1995-ben fedezte fel egy víz alatti felvételeket készítő fotográfus.
Csak 2011-ben derült fény a titokra: nem a földönkívüliek, hanem egy halfaj munkásságának köszönhetőek a látványos alkotások.
16 évig homály fedte a meder megmintázóit
A 30 méteres mélységben kialakult mintázat megfigyelése nem csak azért okozott nehézséget az azzal foglalkozó kutatóknak, mert mélyen van. Az időjárási körülmények, illetve az ár-apály változása is nehezítette a munkájukat. Alkotóikat 16 évvel a körök felfedezését követően új fajként regisztrálták, Torquigener albomaculosus néven. A japánok természetesen saját névvel is illették az apró gömbhalakat, a közeli sziget nevéből és a hátán található, jellegzetes, pöttyös minta után Amami Hoshizorafugunak nevezték el.
Japán nyelven a hoshizora a csillagos égboltot, míg a fugu a gömbhalat jelenti.
A természettudósok a megfigyeléshez szükséges technológia rendelkezésre állását követően 5 napon keresztül követték nyomon a hím halat amely nemcsak a medret változtatta meg mozgásával udvarlás közben, de még általa szétrágott kagylódarabokkal is díszítette a nászfészket. Elsőként kiválasztotta a helyszínt, majd megtisztította a hínártól, és az egyéb növényektől. Mellúszóival söprögetve tolta ki a homokot egyre szélesebb körben, így kialakítva a földöntúli jelenségnek hitt körforma barázdáltságát. A hasával pedig elmélyítette a barázdákat.
A 2022-ben dokumentált fészeképítés során egyetlen hal mintegy 2 méter átmérőjű fészket alkotott meg 7 koncentrikus kört alakítva ki. Másnap máris megerősítést nyert, hogy többnapos munkája nem volt hiábavaló, hiszen reggelre már ikrákkal volt tele a közepe.
A nőstény gömbhalnak mindössze ennyi szerep jut a történetben, az ikrák lerakását követően távozik, a növendék halakat később a hím neveli fel.
A hím hal folyamatosan friss tengervizet biztosít legyezgető úszásával leendő utódainak. Az udvarlási időszak mintegy 2 hónapja alatt akadtak a vizsgálatok szerint olyan fészkek, melyek azonnal elnyerték a nőstények tetszését, de olyanok is, amelyeknek több apályos időszakot kellett átvészelniük, mire kiválasztották a nőstények.
Ebben a cikkünkben egy óriás ragadozó különleges életmódjával ismerkedhetsz meg, kattints tovább, ha érdekelnek az állatvilág csodái!
