Ebben a városban a sírok között élnek az emberek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyiptom fővárosa, Kairó nem csupán a modern élet nyüzsgő központja, hanem a múlt szellemeit is magában rejti. A Holtak városa nevet viselő hatalmas temetőjében emberek élik mindennapjaikat.

Ha Egyiptom titokzatos halottaira vagy kíváncsi, a thébai nekropolisz, Szakkara különleges ősi kriptái vagy a gízai piramisok juthatnak először eszedbe. Nem is gondolnád, hogy alig 30 kilométerre onnét van egy másik helyszín is, amit a Holtak városának hívnak, de nem szerepel az útikönyvekben. Pedig ugyanúgy sírokat rejt – csak éppen modern koriakat. Kairó keleti részén található, és több mint egy temető: évtizedek óta az élők és holtak közös lakhelye, ahol történetek és szellemek egyaránt otthonra lelnek, és megidézik a múlt és jelen különös összefonódását.

Kairó sírjai közt élnek a városlakók

A kairói Holtak városa (El-Arrafa) a világ egyik legkülönlegesebb temetője, ahol az élők és a holtak lakhelye egyedülálló módon fonódik össze. Ez a több mint 5 kilométer hosszan elterülő városnegyed már az ókori Egyiptom óta szolgál temetkezési helyként és sírkertként, de a modern időkben egy másik célt is betöltött: élettér lett a szegények, kirekesztettek és a város peremére szorult családok számára.

Egyes sírok több mint 700 éve állnak itt, amikor még a város nem terjeszkedett idáig
Fotó: Soltan FrÃdÃric / Getty Images Hungary

A középkori és oszmán kori síremlékek, kripták és mauzóleumok között emberek tízezrei (egyesek szerint százezrei) alakítottak ki ideiglenes vagy állandó lakóhelyet, sőt, boltok és szolgáltatások is ide települtek. Az építészeti emlékek árnyékában családok élik mindennapjaikat: gyerekek játszanak a szűk udvarokban, asszonyok végzik ház körüli munkájukat, egyes sírok asztalként, mások vasalódeszkaként szolgálnak. Az itt élők egymás mellett, csendben osztoznak az elhunytakkal ezen a sajátságos városrészen. Mi viszont hol ruhaszárító kötelekbe akadunk bele, hol rozsdásodó biciklik állják utunkat, de olyan szívélyes vendéglátó is akad, aki a helyben kiépült kávézóba invitál.

Idézőjel ikon

Igazán szerencsés vagyok: hercegek és pasák a szomszédaim

– mutat körbe a sírkövekre Iszmail, hatalmas kacajjal nyomatékosítva öniróniáját.

Vannak családok, amelyek már generációk óta élnek a sírok között
Fotó: David Sacks / Getty Images Hungary

Ezért laknak a kriptákban és a sírok között 

A temetőt a szegénység és a lakhatási válság formálta ilyen lakott övezetté, mivel sokan nem engedhetik meg maguknak Kairóban az otthonteremtést. Itt, a kriptákban pedig védelmet találhatnak az időjárás és a mostoha természet elől. Bár a hatóságok megpróbáltak beavatkozni, az itt élők között kialakult egy szolidaritáson alapuló közösség, amely eddig sikerrel hárította el a kilakoltatási kísérleteket. Számukra ugyanis ez a temető nem csupán lakóhely, hanem a mindennapi túlélés záloga.

A 20 milliós Kairóban százezreknek nincs hol lakniuk
Fotó: David Sacks / Getty Images Hungary

Furcsa érzés itt járni, hiszen a labirintusszerű utcákon haladva egyiptomi családok életébe nyerhetünk bepillantást, akik a több évszázados sírok közé és magukba a kriptákba építették be otthonukat. Ezek az emberek, akik generációk óta itt élnek, a szegénység miatt kényszerültek ide, mégis megszokott és otthonos közegüknek tekintik ezt a különös környéket. Az atmoszféra egyszerre hátborzongató és megindító, hiszen az itt élők természetes egyszerűséggel viszonyulnak a halálhoz – mintha e kettős világban élni a hétköznapok szokványos velejárója lenne.

A házak és a sírok közt kifeszítve száradnak a ruhák, és a szarkofágok kövei szolgálnak vasalódeszkául
Fotó: Pavel Gospodinov / Getty Images Hungary

Közben sírfeltárások is folynak

A naplementében a vörös fények és a homokos utak páratlan légkört teremtenek. A gazdagon díszített sírok faragványai és feliratai mesélnek a múltról, miközben az élet folyamatosan zajlik körülöttünk. A köztér és a sírok közötti határvonal elmosódik, mintha a történelem és a modern kor közötti átmenet épp itt és most történne.

Régészek dolgoznak ismeretlen sírok feltárásán
Fotó: Zoonar RF / Getty Images Hungary

És valóban: egyszer csak egy régészeti ásatás közepén találjuk magunkat, ahol archeológusok igyekeznek feltárni a történelmi leleteket. Kincseket érő ókori műalkotások és használati tárgyak kerülhetnek elő. A helyszín szinte lélegzik, a múlt és a jelen ritmusában. Olyan, mint egy élő történelemkönyv, ahol a régi civilizációk maradványai és a mai élet találkoznak. Azt juttatják eszünkbe, hogy a múlt sohasem hal meg igazán, csak új formát ölt.

Vannak a világnak olyan helyei, ahova turista egyáltalán nem juthat be. Itt összegyűjtöttük a legizgalmasabbakat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.