A Perseidák meteorraj minden évben meglátogat minket, idén július 17. és augusztus 24. között érkezik. Az égi parádé sok csillagvadász kedvence.
A Perseidák minden meteorvadász naptárának a fénypontja, átvitt értelemben és szó szerint is, mivel ez az év legfényesebb csillaghullása. Több mint egy hónapig tart, idén már most megkezdődött, de csak augusztus 12-13-án tetőzik – adta hírül a greenwichi obszervatórium.
Valóságos égi parádéban lesz részünk
A Perseidák valaha az Uránusz pályáján túl rótták a Naprendszer sötét régióit, amit az olasz csillagász, Giovanni Schiaparelli igazolt számításaival. Szülő üstökösük olyan nagyra nyúlt ellipszispályán mozog a Nap körül, hogy még az Uránusznál is kétszer távolabb jut központi csillagunktól. A nyári égi parádét az okozza, hogy ilyenkor pályájuk a Nap közelébe ér, az pedig felmelegíti a fagyott gázokat, amik szublimálnak, vagyis szilárd halmazállapotúból légneművé válnak.
A felszabaduló gázok „ködbe borítják" a szülő égitestet, ezt a ködösséget nevezik az üstökös kómájának. A folyamat során nem kevés port is magukkal visznek, amiből kialakul az üstökös látványos csóvája.
Ezek a porcsóvák lemaradnak az üstökösmag mögött, és „beszennyezik" annak pályáját, egyfajta kozmikus ujjlenyomatot hagyva maguk mögött.
Amikor a Föld belefut egy ilyen csóvamaradványba, akkor a hajszálnyi szemcséktől a homokszemnyiig terjedő skálán mozgó törmelék egy része belép a légkörünkbe, ott felizzik és látványos fényjelenségek közepette megsemmisül: ezek a meteorok, népiesebb néven hullócsillagok.
Megfigyelésükhöz semmiféle eszköz nem szükségeltetik, szabad szemmel is lehet gyönyörködni az égi parádéban. Az egyetlen fontos dolog, hogy minél sötétebb helyszínt kell keresni, mivel a városok világítása elnyomja a halványabb hullócsillagok fényét. Míg sötétben óránként akár 40-50, addig a budapesti égbolton csupán 2-3 hullócsillagot lehet a fényszennyezés miatt észrevenni.
