Spanyol kutatók tettek pontot az évtizedes vita végére: innen származnak a szkíták valójában

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Altaj-hegység tövében elesett szkíták genetikai hátterét vizsgálva találtak bizonyítékot spanyol kutatók a szkíták eredetére. Kiderült, miként alakult kelet és nyugat viszonya másfél ezer évvel ezelőtt.

Az eltemetett harcosok DNS-vizsgálata megerősít a keleti és nyugati szkíták közötti kapcsolatot, s először találtak bizonyítékot az európai és az ázsiai népek keveredésére is. 

A mongol Altaj-hegység vonulatai mellett évtizedek óta bukkannak a régészek szkíta eredetű sírokra. A Kr. e. 8. – Kr. u. 3. század között a területen élő pazyryk kultúra nyomait a vaskori leletek legizgalmasabbjainak tekinti a történettudomány, hiszen elsőként bizonyosodott be általuk a korábbi feltételezés, mely szerint az eurázsiai sztyeppét benépesítő szkíta népek egymással is keveredtek.

Szkíta származású harcosok államai népesítették be egykor az eurázsiai sztyeppét
Fotó: afhunta / Getty Images Hungary

Kik voltak a szkíták?

A 2011-es spanyol vizsgálatokat megelőzően a kazah, illetve a mongol területeken rendre olyan temetkezési helyeket sikerült felfedniük, ahol a két kontinens népei közötti keveredés nyoma nem volt észlelhető. 

Míg egyes kutatók szerint törzsszövetségben éltek egykor a szkíta népek, mások úgy vélik, államalkotó nemzetként igazgatták hatalmas kiterjedésű, más népeket is magában foglaló birodalmukat. Bár a kérdés évtizedek óta komoly vitaként jelenik meg a történészek között, egyre valószínűbbnek tekintik, hogy az az orosz álláspont a helytálló, mely szerint szervezett államot hoztak létre. Maguk a korabeli történeti források is említenek szkíta uralkodókat, sőt uralkodónőket is, Anatolij Hazanov orosz történész négy korszakra osztja több száz éves történelmüket, hangsúlyozva, hogy a korszak földművelő népeihez képest sokkal szervezettebben működhettek

A sírok és a leletek alapján kiderült, hogy saját pénzt is verettek, mely birodalomszerte forgalomban volt. Magas jártasságú ötvösművészetük kiemelkedik a kortársaik közül, olyan technikai fejlettségről tesz tanúbizonyságot, mely akkoriban más európai és ázsiai államokban ismeretlen volt. Halottkultuszuk alapja a földhalmos, kurgános temetkezés volt, az éghajlat és a módszer segített megőrizni egykori nagyuraik, uralkodóik és uralkodónőik emlékeit. A kurgánokban talált mívesen kidolgozott diadémok és egyéb hatalmi jelképek szintén az állam meglétét igazolják a történészek szerint. 

Újításaiknak köszönhetően évszázadokig uralták a sztyeppét

A szkíták élénk kereskedelmi kapcsolatban voltak Kínával, a közép-ázsiai népekkel és a görögökkel is, s bár az aranyat is kiválóan megmunkálták, a legértékesebbeknek a lovakat és a hozzájuk tartozó felszerelést tekintették üzleteik során. Ephorosz, az időszámításunk előtt élt görög történetíró szerint a mai értelemben vett fazekasságot, a tűzfúvót és a kétágú horgonyt is nekik köszönhetik Európa népei.

A lovas nomád nemzet társadalma a vérszerződés szokására épült, akár a velük sok szempontból rokonságot mutató hunok és avarok, korai magyarok és tatárok esetében. Több száz éves fölényüket azonban nem csak ennek, katonai harcmodoruknak is köszönhetik. 

Taktikai szempontból előnyös újításaik a lószerszámok tekintetében hamar megteremtették elsőbbségüket a harcmezőn, de fegyvereik is különlegesnek és úttörőnek bizonyultak. Taktikájukat a csatamezőn zászlókkal jelezték, melyek egyben nemzetségjelek is voltak. Ez utóbbi a későbbi lovas nomád népek harcászatára is hatással volt. S nem csak ötvösművészetük, a vas megmunkálásában való jártasságuk és aranyékszereik is különlegesek, textilművészetük is egyedülálló. A pazyzrk kárpitmesterek munkái több sírból is előkerültek az elmúlt évtizedekben. 

A szkíták művészete igazán formabontó volt a technikát tekintve abban az időszakban
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

Átjárható volt a két kontinens

2012 év végén jelentette be a barcelonai  Universitat Autonoma de Barcelona kutatócsoportja, hogy  sikerült bebizonyítani, miszerint a kétezer évvel ezelőtt az Altaj-hegység keleti vonulatainál eltemetett szkíta harcosok génállományában keveredett egymással az európai és az ázsiai népek genetikai öröksége.

Bár a sztyeppei folyosó a népvándorlás időszakában egyenes utat kínált a keletről érkező népek nyugati vándorlásaihoz, az Altaj egyfajta falként szolgálhatott a korábbi időszakokban. Legalábbis sokáig így hitték. A spanyol vizsgálatok azonban arra derítettek fényt, hogy korábban sem lehetett átjárhatatlan, a keleti szkíták népességnövekedése és terjeszkedése elért nyugati rokonaikig. 

A katalán kutatókaz anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t elemezték bronzkori és vaskori csontvázaknál. A felfedezés pedig azért volt érdekes, mivel Mongóliában eddig még nem bukkantak ilyen sírokra, csak a nyugati szkíta területeken. Korábban az volt emiatt az álláspont, hogy a keletről nyugatra vándorolt szkíta törzsek miatt történhetett mindez meg, a spanyol genetikai kutatásokból viszont kiderült, hogy a vaskori populáció tökéletes, 50-50 százalékos elegye volt az ázsiai és az európai mitokondriális DNS-ágakból. A két kontinensen élő szkíta nemzetek közötti kapcsolat tehát már a vaskorban kialakult. 

Ha kíváncsi vagy arra, mi mindent köszönhetünk még a szkítáknak, ide kattintva további régészeti érdekességekről olvashatsz

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Lájfhekk

Így tilos eltávolítani a kullancsot: tanuld meg a helyes módszert!

A kullancs helyes eltávolítása fontos, a helytelen módszerek ugyanis növelhetik a fertőzés kockázatát. Az állatot nem szabad leönteni semmivel, megégetni sem jó ötlet. Megfelelő eszközzel vagy végső esetben körömmel kell megfogni a bőrhöz lehető legközelebb, és egyenes, felfelé irányuló, határozott mozdulattal el kell távolítani. A rángatás, kapkodás vagy a várakozás problémát okozhat.

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.