Kora legszebb nőjének tartották Deák Ferenc komaasszonyát

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sztojanovics Leopoldina mindent megtett, amit egy 19. században élő, magas körökben mozgó nőnek nem szabadott. Elvált, és fiatalabb férjet választott, majd ismét férjhez ment, hogy megint válás legyen a vége.

Leopoldina kalandos, perektől és botrányoktól nem mentes életének dr. Pétervári Máté, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszékének adjunktusa kutatott utána. A korabeli újságok rendre beszámoltak élete aktuális történéseiről, de a legtöbbet mégis számos végrendeletéből tudhatunk meg. Például, hogy rajongva szerette Deák Ferencet, aki a fia keresztapja is volt.

Néhány évet élt meg első házassága

Sőt, a Deák halála után megjelent írások finoman még arra is célozgattak, hogy talán gyengéd szálak is fűzték Leopoldinát a haza bölcséhez. Tény, hogy Deák utolsó éveiben az asszonnyal ugyanabban a hotelben, a Szálloda az angol királynőhöz épületében lakott. 

„Ha Leopoldina Pesten volt, akkor a már említett szállodában szállt meg, majd a Bristol Szálloda első emeletének 4-es szobájában tartózkodott – kezdi dr. Pétervári Máté. Ide jött gyakran a közjegyző, hogy újabb és újabb végrendeleteket fogalmazzon meg neki a módos asszony.”

Idézőjel ikon

A napilapok társasági rovatai még negyvenes éveiben is regéket zengtek az asszony szépségéről, így nem csoda, hogy alig 16 éves volt, amikor megakadt rajta a szomszéd birtokos, Bogdanovich Vilibald szeme, aki akkor már negyvenes évei derekán járt.

„Egyetlen fiuk, Ferenc 1862-ben született, ám néhány évvel később Leopoldina már az említett pesti hotelben élt, férje ellen pedig több végrehajtás, majd csődeljárás indult.” 

Az egyetlen fotó, amely biztosan Leopoldinát ábrázolja
Fotó: Dr. Pétervári Máté gyűjtéséből

Vilibald ugyanis – aki az országgyűlés tagja és 1848-as hős volt – tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért, így rövid úton tönkrement. Még Leopoldina is beperelte, valószínűleg a hozományát vagy a hitbérét akarta kicsikarni az akkor már nincstelen férjétől. Bogdanovich helyzetét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy öccse, aki akkor már évek óta vele gazdálkodott, kénytelen volt visszamenni a katonai pályára, mert nem tudtak megélni. 

1881-ben pedig újabb csapás éri Leopoldinát és Vilibaldot; egyetlen fiúk önkezével vetett véget életének. 

„A történet úgy szól, hogy Bogdanovich Ferenc egy szerelmi háromszögbe keveredett, ugyanabba a nőbe szerettek bele egy orvossal, akivel kardpárbajt vívott – mondja szakértőnk. Ferenc súlyos sebet szerzett, ám miután felépült, vissza akarta szerezni elveszett becsületét. Amikor az ellenfele nem óhajtott még egy párbajt vívni vele, még becsületbírósághoz is fordult, ám nem orvosolták a problémáját. Végül úgy döntött, nem tud így élni, és önkezével vetett véget életének.”

Monte-Carlóban is volt kastélya 

Fia halála után egy évvel – ahogyan azt az újságok megírták – Leopoldina ismét férjhez ment egy porosz nemeshez, Von der Osten Plathen Károly grófhoz. 

„A feleség 41 éves volt, a férj négy évvel fiatalabb, ami abban az időben meglehetősen botrányosnak számított – avat be a jogtörténész. Úgy tűnik, Leopoldinának Európa számos országában bejárása volt a nemesi körökbe; hol Bécsben van, hol Berlinben tűnik fel, olasz és francia nemesi házakban, de számos végrendelete közül az egyikben arról is rendelkezik, hogy kié legyen Monte-Carlóban található kastélya.”

Idézőjel ikon

5 évvel házasságkötésük után pedig az aktuális végakaratában már arról panaszkodik, hogy férje mennyire rosszul bánik vele, és viharos házasságukat egy fürdőkúrán kell kipihennie.

„Ebből kiderül az is, hogy készül felbontani a házasságot, ám a fiatalabb férj egy évvel később itt hagyja ezt a földi világot. Hogy addigra milyen a kapcsolatuk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az asszony még 1887-ben Görgei István közjegyzőnél letétbe helyezett egy borítékot: »A férjem ellen indítandó vádnak tényállása« címzéssel.”

Az első férj, Bogdanovich Vilibald, aki Deák Ferenc jó ismerőse volt
Fotó: Dr. Pétervári Máté gyűjtéséből

Bár állítólag élete végén annyira kiábrándult a házasság intézményéből, hogy még a szolgáinak is azt javasolta, hogy soha ne menjenek férjhez, mégis harmadszor is oltár elé állt. A szerencsés férfi egy Meurling Gusztáv nevű német ember volt. Néhány év után azonban ismét frissítenie kellett a végrendeletét, mivel már elindította a válópert. Ám a kétszeresen elvált asszony a továbbiakban inkább özvegy Von der Osten Plathen Károlynéként mutatkozik be, jóllehet, második férje halála után újra férjhez ment. 

Deák Ferencet rajongva szerette 

Már az idő tájt sokan pedzegették, hogy vajon milyen kapcsolat fűzhette Sztojanovics Leopoldinát Deák Ferenchez. Első férje, Bogdanovich Vilibald egészen biztosan már az 1850-es években közeli ismerőse lehetett a haza bölcsének, hiszen fennmaradt egy nyugta, amelyet Deák írt alá Bogdanovichnak. 

„A közeli kapcsolatot mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Deák lett gyermekük, Ferenc keresztapja – magyarázza a szakértő. Deák utolsó éveiben pedig egy nagyon szűk körrel tartotta a kapcsolatot, és közöttük ott volt Leopoldina, aki szükség esetén támogatta és ápolta is az idős politikust, annak utolsó napjaiban is.

A nő, bár neve egyáltalán nem volt magyaros hangzású, igazi hazafi volt, aki rendkívül liberálisan gondolkodott, és kiemelte, hogy vallás vagy faj szerint senki között ne lehessen különbséget tenni.

„Deák századik születésnapja alkalmából, 1903-ban Deák-ünnepet tartott a birtokán, és az egyik végrendeletében a Vöröskeresztre is hagyott pénzt, hogy ápolják a haza bölcsének emlékét.”

A jogtörténész szerint még az is fontos volt számára, hogy a fiának emlékét is megfelelően őrizzék, ezért egy mauzóleumot építtetett unokaöccse, Sztojanovics Iván birtokán.

Leopoldina fiának emlékhelye
Fotó: Dr. Pétervári Máté gyűjtéséből

„Iván úgy gondolta, hogy mivel úgyis ő örökli nagynénje tekintélyes vagyonát, ezért részt vállal az emlékmű finanszírozásában. Röviddel később azonban Iván pénzügyi galibába keveredik, és a nagynénjétől kér pénzt, aki ezt kerek perec elutasította. Sőt, olyannyira felzaklatta magát, hogy néhány nappal a halála előtt visszavonta valamennyi végrendeletét, így az unokaöcs semmit nem kapott. A férfi végül eladósodott, és három évvel későbbi tragikus halála után öt gyermeket hagyott félárván” – mondja dr. Pétervári Máté a nem mindennapi élettörténet egyik fontos epizódját felidézve.

A Pesti Napló 1913. november 9-i számában jelent meg a hír, hogy elhunyt a szép Leopoldina, aki gazdátlan milliókat hagyott hátra. 

Ha érdekelnek a korabeli pletykák és botrányok, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.