Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A vurstlik, cirkuszok világa a múltban gyakran nyújtott megélhetési lehetőséget a különleges, furcsa testi adottságokkal rendelkező személyek számára, ez idehaza sem volt másképp. Az 1930-as években a pesti vurstli egyik legnagyobb sztárja a 224 centiméter magas Grizelda, becenevén Az Élő Torony volt, aki testi adottságainak köszönhetően egyszerű parasztlányból lett a mutatványosok és a bulvársajtó kedvence, rövid karriert követően azonban eltűnt a nyilvánosság elől. Ez a magyar óriásnő története.
A Városliget területén több mint száz éven keresztül – az 1800-as évek első felétől 1950-ig – létezett a vurstli, az a többször helyszínt változtatott, hatóságilag kijelölt terület, ahol a különféle mutatványosok felállították sátraikat, bódéikat, körhintáikat: a pesti városkép egyedi színfoltját jelentette ez a világ, ahol az érdeklődők gyakran a természet furcsaságaival, törpékkel és óriásokkal, tűznyelőkkel, madárfejű és gumiemberekkel találkozhattak.
A magyar óriásnő, Grizelda sztorija
Hősünk Zámbó Gizella néven látta meg a napvilágot 1912-ben a Vas megyei Gérce községben, Sárvártól nem messze – más források szerint Kolozsvárott született, és családjával Trianon után költözött át Magyarországra –, és sokáig teljesen átlagos kislánynak számított, aki szorgosan tanult az iskolában, mígnem 11 évesen váratlanul abnormális növésnek nem indult. 18 éves korára Gizella már 2 méter 16 centi magasra nőtt, és a korabeli sajtó szerint mezei munkában, zsákolásban, sőt, birkózásban is felvette a versenyt a falu legmegtermettebb férfijaival, sőt, két ember helyett dolgozott a földeken, idővel azonban megunta a vidéki életet, és a fővárosba költözött, hogy szerencsét próbáljon a szórakoztatóiparban.
A naiv óriáslány hétköznapinak nem éppen mondható termete és fizikai adottságai hamar felkeltették a vurstlisok figyelmét: Gizellát leszerződtette Bienenfeld Béla, az egyik városligeti bodega tulajdonosa (a Bienenfeld mutatványosdinasztia sarja), aki a sokkal egzotikusabb hangzású Grizelda művésznevet adományozta neki, és hozzálátott, hogy átfazonírozza felfedezettjét. Teljesen megfosztották őt falusias külsejétől, levágták a haját, divatos ruhákat készíttettek neki, arcát kisminkelték, ajkait kirúzsozták, körmét vörösre festették.
Törpe és óriás férfi is meg akarta kérni a kezét a lapok szerint
A vurstli új szenzációja 1936 nyarán mutatkozott be a Városligetben, és hamarosan mind a szórakozni vágyó pesti polgárok, mind a szenzációéhes bulvársajtó munkatársai tömegestül jártak Grizelda csodájára. Az egyik riport szerzője az óriásnő méretein ámuldozik: Grizelda 224 centiméter magas, 128 kilót nyom, 56-os cipőt visel, kartonruháját 7 méter anyagból varrják össze, és naponta 15 kilónyi élelmiszert fogyaszt. A „mit reggelizik?” kérdésre a szemérmes lány így felel: „Keveset, két liter tejet ittam, hozzá hat zsemlyét.
Az ebédem dúsabb, három tányér levessel kezdődik, majd főzeléket eszem, szintén három-négy tányérral, és két jókora darab húst.
Mindegyik darab hús akkora, mint a tenyerem.”
A Friss Újság munkatársának a kedves, szerény természetéről ismert Grizelda azt is bevallotta, hogy az egyik törpenövésű mutatványos kollégája megkérte a kezét, és alig várja az ősszel Budapesten rendezendő „lilliputi kongresszust”, ugyanis kifejezetten a kis termetű férfiak a zsánere, egyébként minden vágya, hogy rendes férjet találjon és családot alapíthasson.
Az óriás–törpe lánykérés természetesen lehet hírlapírói kacsa, miként a következő év májusában megjelent bulvársztori is, mely szerint a világ legmagasabb emberének tartott német Walter Mössinger azért érkezett Budapestre, hogy feleségül kérje a magyar óriásnőt.
A 2 méter 50 centi magas „Hosszú Tóni” a Friss Újság riporterének azt állította, egy német lapban látta Grizelda fotóját, és azonnal szerelembe esett, nem sokkal később azonban, a Magyar Lapok kérdésére azt felelte, az egész ügyet a reklám miatt találták ki, és valójában az alacsony nőkre bukik igazán.
Bécsből pereskedés, Olaszországból szerelmi ügy miatt távozott
A szerény, kedves természetéről ismert Gizella – aki azt állította, minden vágya, hogy rendes férjet találjon és családot alapítson – a pesti vurstliban elért sikereket meglovagolva Bécsbe költözött, hogy az ottani közönséget szórakoztassa, rövid osztrák tartózkodás után azonban összeveszett az impresszáriójával, akit 320 schillinges tartozás miatt be is perelt. Külföldi turnéja miatt azonban az óriáslány nem tudott megjelenni tárgyalása második fordulóján, ezért a bíróság semmisnek nyilvánította az ügyet. A szórakoztatóipartól és a pereskedéstől megcsömörlött Grizelda 1938 elején visszatért szülőfalujába, majd beállt egy sárvári fodrászmester szalonjába dolgozni, azonban hamar megunta a civil életet, és ismét a világot jelentő deszkákat választotta, sorsa ezúttal Olaszországba vitte őt.
Másfél éves itáliai tartózkodása alatt – ismét csak a korabeli sajtóra hivatkozhatunk – Gizella és egy Cosimo nevű fiatalember, egy olasz nemesi család sarja, egymásba habarodtak, a románcnak azonban nem lett jó vége.
A férfi – aki hősünk leírása szerint a válláig sem ér, azonban szép barna bőre és hófehér foga elbűvölte őt – megkérte volna a kezét, patinás családja azonban nagyon nem nézte jó szemmel fiuk és egy mutatványos „szörnyszülött” szerelmét, ezért elérték, hogy az óriásnőt kiutasítsák az országból.
Hazaérkezése után, 1939-ben a sokszorosan csalódott Grizelda még azt remélte, Amerikában csinálhat karriert, a lehetőségek azonban ekkor már elmaradtak, az impresszáriók nem érdeklődtek többé a magyar óriáslány iránt, hamarosan pedig kitört a második világháború. Az újságok többé nem foglalkoztak a gyorsan kihunyt mutatványos szenzáció alakjával, ezért Zámbó Gizella további sorsa a feledés homályába vész.
