Mindenki ismeri a híres londoni palotaőröket, de kevesen tudják, miért a magas, fekete prémsapka és a vörös zakó a hagyományos öltözetük.
A világ leghíresebb palotaőrei Erzsébet királynő biztonságára ügyelnek a londoni Buckingham-palotában. A vörös zakót, fekete nadrágot és furcsa, hosszúkás prémsapkát viselő őrök mondhatni a brit főváros turistalátványosságának számítanak, de vajon miért pont így öltöznek? Erre a kérdésre válaszol a Live Science írása.
A franciák megijesztése volt a cél
A különös alakú, pontosan negyvenhat centiméter magas sapkák egy kétszáz éves hagyományt visznek tovább: a napóleoni háborúk idején jött divatba ez a viselet, és a célja az volt, hogy a katonák magasabbnak, ezáltal fenyegetőbbnek tűnjenek fel az ellenség (azaz akkor a franciák) szemében. Ma már természetesen csak a ceremoniális feladatokat ellátó katonák – akik a palotát őrzik, vagy az ünnepségeken vigyáznak a királynőre – viselnek efféle fejfedőt, más esetekben ők is „rendes” egyenruhát vagy civil öltözetet húznak.
A hosszúkás sapkákat tradicionálisan medveprémből készítik, és kizárólag egyetlen faj, a kanadai fekete medve (Ursus americanus) szőrméjét használják hozzá. A prémet a túlságos elszaporodás megelőzése miatt elpusztított állatok bundájából készítik, tehát egyetlen példányt sem ölnek meg kizárólag ebből a célból, de így is sokan kifogásolják a kegyetlennek tartott gyakorlatot. Az Európai Unióban szó esett a szőrmekereskedelem teljes betiltásáról, azonban, mivel az Egyesült Királyság 2020-ban kilépett az Unióból, rájuk nem vonatkozik majd egy esetleges hasonló törvény. A brit hadsereg évente 50–100 darab medveszőr sapkát rendel, fejfedőnként kb. 650 fontos (nagyjából 280 ezer forintos) áron.
A vörös zakóról – melyet csak nyáron viselnek a palotaőrök, télen szürke kabátban vannak – a közhiedelem azt tartja, a vérfoltok elfedése miatt lett ilyen színű. A valóság ezzel szemben sokkal prózaibb: a 18–19. században a vörös színű posztó volt a legolcsóbb, ezért választotta ezt a színt az egyenruhák számára a brit hadsereg. Mai szemmel természetesen furának hat ez a rikító szín, hiszen könnyen magára irányítja az ellenség szemét a csatamezőn, annak idején viszont ez nem volt szempont: a hagyományos európai hadviselésben ugyanis az ellenfelek nem lesből támadtak egymásra, hanem szabályok szerint, rendezett sorokban álltak fel egymással szemben.
