A bristoli, bathi és exeteri egyetemek kutatóiból álló csoportnak a Journal of Geophysical Research hasábjain megjelent tanulmánya számol be az Északi-sark felett január 5-én történt hirtelen felmelegedésről, mely szokatlanul hideg időjárást okozott január második felében – adja hírül a Studyfinds.
Megfordulnak a légköri áramlások – jön a nagy hideg
A felmelegedés következtében a sztratoszférában – vagyis a légkör 10–50 kilométeres magasságában található részében – a télen szokásosnál akár 50 fokkal is magasabbra emelkedhet a hőmérséklet. Ennek hatására megfordulnak a légköri áramlások, és ez érezhetően hidegebb időjárást hoz Európába és Ázsia északi részére. Utoljára 2018-ban észleltek hasonló és ennyire súlyos légköri jelenséget, az akkor erős havazást okozott Nagy-Britanniában, Írországban és Európa más térségeiben.
A kutatók az elmúlt hatvan év során észlelt negyven hasonló eseményt tanulmányoztak, és kifejlesztettek egy új módszert is, melynek segítségével a felmelegedés felszínen begyűrűző hatását képesek követni. Nem garantált az extrém hideg január második felében, de az biztos, hogy az efféle légköri jelenségek kétharmada hatást gyakorol a felszíni időjárásra – állítja dr. Richard Hall, a tanulmány első szerzője. A mostani felmelegedés pedig különösen veszélyes, ugyanis az északi-sarki ciklon két kisebb ciklonná szakad szét. A tudósok Északnyugat-Európában, illetve olyan, távolabbi vidékeken, mint Szibéria, számolnak a szokásosnál hidegebb és több havat hozó időjárással.
