Amikor Johnny Depp a felkarjára varratta a Winona forever feliratot, bizonyára őszintén hitte, hogy szerelme Winona Ryder iránt soha nem fog elmúlni. Szép pár voltak, az biztos: a két fiatal, feltörekvő hollywoodi sztár – aztán mégis úgy alakult, hogy a szerelemnek vége lett, és Johnny (vagy a következő barátnője) nem vállalta az elmúlt nagy szerelmet. Igen ám, de még csak a ’90-es évek elején jártunk, és bár a tetoválás már akkor sem szólt feltétlenül örökre, nem volt olyan egyszerű kiüttetni: így lett a szerelmi vallomásból a rendkívül erőltetett Wino forever, ami így már csak arra utal, hogy Johnny szereti a bort…
Az ember már több ezer éve tetoválja a bőrét: a legrégebbi megmaradt emberi testen, az olasz–osztrák határon talált, 5300 évesre becsült Ötzin is megtalálták a tetoválás nyomait. A régi korokban azonban nem pont azzal a módszerrel végezték a tetoválást, mint ma – bár az elv ugyanaz. Annak idején hegyesre faragott fapálcikát, állati csontot vagy más éles tárgyat használtak ahhoz, hogy a tintát a bőr alá juttassák, és persze a tinta is máshonnan származott, mint a mai festékek: növényekből és hamuból nyerték a festékanyagot. A mai eszközök kb. 1 mm-re viszik be a bőr alá a festéket, ami behatol az epidermisz (a bőr külső rétege) alá. Ez a réteg jóval stabilabb a bő legfelső rétegénél, így tartja meg a mintát örökre.
Maga a tetováló tű nem bonyolult szerkezet. Két műveletet végez felváltva: felveszi a tintát a tűbe, és kiereszti az epidermisz alatt, mindezt percenként minimum 50-szer, de inkább 3000-szer – ezt általában a tetoválóművész szabályozza. A tűk különböző méretűek lehetnek, attól függően, hogy milyen vonalat akar húzni az alkotó: kontúrozik, színez vagy árnyékol.
Mielőtt pár évvel ezelőtt a lézer elterjedt volna, különböző fájdalmas módszerekkel próbálták meg eltüntetni a megunt tetoválásokat. Fordulhatott az ember plasztikai sebészhez, ami azért egy durva beavatkozás volt, és mindig hegeket hagyott hátra, de a legelterjedtebb technika az abrázió, azaz a csiszolás volt. Ez persze nem pusztán a bőrfelszín koptatását jelentette, hiszen a festékanyag nem a felszínen van: egész mélyre, az epidermiszen túl kellett hatolni, hogy a tintát kiszedjék a helyéről. Ez nemcsak hogy meglehetősen fájdalmas volt, de általában nem is sikerült tökéletesen: festékmaradványok, bőrfelületi hegek maradtak utána.
A lézeres eltávolítás a nyerő
De ez szerencsére már a múlté: lézerrel vérzés és a bőr károsítása nélkül el lehet távolítani a tintát. Erre a Q-switch (kapcsolt) lézert használják, ami nagyon erősnek számít, de nagyon rövid idő (a másodperc törtrésze) alatt elvégzi a munkáját. Működésének lényege, hogy áthatol az epidermiszen, eléri a festékanyagot, és szinte szétrobbantja, azaz egészen apró részecskékre bontja, amik aztán a nyirokrendszeren keresztül távoznak – így tűnik el a tetoválás. Ami a színeket illeti, a fekete pigmentek azok, amiket a legkönnyebb eltüntetni, ugyanis azok képesek a lézersugarat teljes hullámhosszában elnyelni. A többi színt más-más hullámhosszú lézersugárral kell kezelni.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Jól hangzik, de azért a minta eltüntetése nem megy olyan gyorsan: egy alkalom szinte soha nem elég, az eljárást többször meg kell ismételni, és az egyes kezelések között kb. 6 hetet kell várni, hogy a bőr regenerálódjon. Hogy hányszor kell ismételni, az elsősorban a rajz méretétől függ, de a színektől is, amiket használtak. A végére nem maradnak se festéknyomok, se hegek, de amíg a folyamat végbemegy, addig azért türelemmel kell lenni, nem lesz azonnal teljesen tiszta a bőr. A kezelés után általában antibiotikumos, illetve gyulladáscsökkentő krémet kell használni, és egy ideig tilos víznek és napfénynek kitenni a bőrfelületet, úgyhogy a leszedetést érdemes ősszel-télen csináltatni, akárcsak magát a tetoválást.
Jó tudni, hogy azért ez a módszer sem teljesen fájdalommentes: bár helyi érzéstelesítésre nincs szükség, egy jó kis érzéstelenítő krémet fel szoktak kenni a megtisztítandó felületre. Az árakról érdemes az egyes tetoválóstúdiókban érdeklődni, de arra számíthatsz, hogy annyit biztosan kell egy tetoválás eltüntetésére is költeni, mint amennyi az elkészítésére elment.
