Ki volt Örs vezér, akiről Pest egyik legrondább terét elnevezték?

Olvasási idő kb. 4 perc

Budapesten élve az Örs vezér terét nem könnyű elkerülni, hiszen amellett, hogy fontos közlekedési csomópont, még rengeteg üzlet is található itt. Ráadásul nyomasztó szocreálsága bárkinek könnyen az agyába ég, aki már valaha járt itt. Az Örs vezér tér mint helyszín tehát a legtöbb budapestinek megvan, de vajon ki tudja névadójának történetét?

Az óriási Örs vezér tér (másként Örs vezér tere) Pest keleti részének egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, a 14. és a 10. kerület határán. Az M2-es metróvonal, a H8-as és H9-es HÉV végállomása, számos busz-, villamos- és trolibuszvonal fontos megállója. Nevét a Kézai Simon-féle Gesta Hungarorumban (mely nem azonos Anonymus ugyanilyen című művével) és a Képes krónikában említett honfoglaló Örs vezér után kapta.

A két forrás szerint Örs a „hét kun vezér” egyikének, Ocsádnak volt a fia, és egyike volt a hét kapitánynak, akik hét sereg élén vonultak be „Szkítiából Pannóniába”. Kézai negyedikként emlegeti a vezérek sorában Örsöt, aki „mint mondják, a Sajó körül ütötte fel sátrait”. A Képes krónikában más a rangsor: Örs neve az utolsó helyen, hetedikként szerepel, de a szerző egyetért Kézaival abban, hogy „az ő nemzetségének helye a Sajó körül volt”. A Krónika S iniciáléjában karddal és pajzzsal a kezében szerepel a vezér alakja. Anonymus nem említi Örsöt a hét vezér között. A Mezőkövesdi járásban található Sály község határában lévő Latorvár-tetőn három várrom látható egymás mellett, köztük az Örs vezér leszármazottaiból létrejött Örsúr nemzetség egykori vára. A források szerint a nemzetség a 10. században a Sajó és az Eger-patak közötti területeket és a Bükk egy részét birtokolta.

Örs vezér tere (Fehér út) metróvégállomás 1970-ben.
Örs vezér tere (Fehér út) metróvégállomás 1970-ben.Fortepan: ADOMÁNYOZÓ:UVATERV

A ma ismert tér ősét 1932-ben alakították ki, ekkor még régies írásmóddal az Eörs vezér tere elnevezést kapta. A terület ekkoriban még nem számított Pest fontosabb részének, fejlődése a tér létrehozásával kezdődött meg. Az 1950-es években kertvárosias jelleget kapott, a Kerepesi út és a Pillangó utca közötti részen szocreál stílusú, zöldterületekkel tarkított lakótelepet húztak fel. 1967-ben megkezdődött a lakótelep-építés, ami egészen a ’80-as évek közepéig tartott. Közlekedési csomóponttá 1970-ben vált, amikor átadták a 2-es metró végállomását. Ugyanekkor helyezték át ide a HÉV végállomását, és ekkor nevezték át a teret immár új írásmóddal Örs vezér térré. A kertvárosias jelleg hamar eltűnt, a peremvidéknek számító részből pedig nyüzsgő csomópont lett. Kiszélesítették a Kerepesi utat, kiépítették a villamos-végállomást, a buszvégállomást, majd az áruházak következtek. 1980-ban az Örs vezér téren nyílt meg Magyarország első nyugati típusú üzletközpontja („plázája”), a Sugár. Azóta az Árkád bevásárlóközpont és az IKEA is itt található.

A cikk az ajánló után folytatódik

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Ma az Örs vezér tér Budapest legnagyobb terének számít, pedig semmiben sem hasonlít egy klasszikus térre: szétfolyó, alig van központja, határai pedig szinte egyáltalán nincsenek. Kifejezetten csúfságáról ismert terület, mely inkább a nosztalgikus érzések folytán és nem esztétikai érdemei miatt szerepel a pesti köztudatban. Sokáig a tér jellegzetes része volt a metróvégállomás M alakú épülete, melyet 2007-ben lebontottak, helyére új állomásépület került. Szintén „legendás” a tér közepe tájékán elhelyezkedő „Gomba”, mely korábban jegypénztár és forgalmi iroda volt.

Ha érdekel, hogy kiről-miről neveztek el egyes pesti utcákat, tereket, akkor kövesd Térfigyelő rovatunkat! Az előző részben annak jártunk utána, hogy ki volt Mechwart András:

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek