Az óriási Örs vezér tér (másként Örs vezér tere) Pest keleti részének egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, a 14. és a 10. kerület határán. Az M2-es metróvonal, a H8-as és H9-es HÉV végállomása, számos busz-, villamos- és trolibuszvonal fontos megállója. Nevét a Kézai Simon-féle Gesta Hungarorumban (mely nem azonos Anonymus ugyanilyen című művével) és a Képes krónikában említett honfoglaló Örs vezér után kapta.
A két forrás szerint Örs a „hét kun vezér” egyikének, Ocsádnak volt a fia, és egyike volt a hét kapitánynak, akik hét sereg élén vonultak be „Szkítiából Pannóniába”. Kézai negyedikként emlegeti a vezérek sorában Örsöt, aki „mint mondják, a Sajó körül ütötte fel sátrait”. A Képes krónikában más a rangsor: Örs neve az utolsó helyen, hetedikként szerepel, de a szerző egyetért Kézaival abban, hogy „az ő nemzetségének helye a Sajó körül volt”. A Krónika S iniciáléjában karddal és pajzzsal a kezében szerepel a vezér alakja. Anonymus nem említi Örsöt a hét vezér között. A Mezőkövesdi járásban található Sály község határában lévő Latorvár-tetőn három várrom látható egymás mellett, köztük az Örs vezér leszármazottaiból létrejött Örsúr nemzetség egykori vára. A források szerint a nemzetség a 10. században a Sajó és az Eger-patak közötti területeket és a Bükk egy részét birtokolta.
A ma ismert tér ősét 1932-ben alakították ki, ekkor még régies írásmóddal az Eörs vezér tere elnevezést kapta. A terület ekkoriban még nem számított Pest fontosabb részének, fejlődése a tér létrehozásával kezdődött meg. Az 1950-es években kertvárosias jelleget kapott, a Kerepesi út és a Pillangó utca közötti részen szocreál stílusú, zöldterületekkel tarkított lakótelepet húztak fel. 1967-ben megkezdődött a lakótelep-építés, ami egészen a ’80-as évek közepéig tartott. Közlekedési csomóponttá 1970-ben vált, amikor átadták a 2-es metró végállomását. Ugyanekkor helyezték át ide a HÉV végállomását, és ekkor nevezték át a teret immár új írásmóddal Örs vezér térré. A kertvárosias jelleg hamar eltűnt, a peremvidéknek számító részből pedig nyüzsgő csomópont lett. Kiszélesítették a Kerepesi utat, kiépítették a villamos-végállomást, a buszvégállomást, majd az áruházak következtek. 1980-ban az Örs vezér téren nyílt meg Magyarország első nyugati típusú üzletközpontja („plázája”), a Sugár. Azóta az Árkád bevásárlóközpont és az IKEA is itt található.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Ma az Örs vezér tér Budapest legnagyobb terének számít, pedig semmiben sem hasonlít egy klasszikus térre: szétfolyó, alig van központja, határai pedig szinte egyáltalán nincsenek. Kifejezetten csúfságáról ismert terület, mely inkább a nosztalgikus érzések folytán és nem esztétikai érdemei miatt szerepel a pesti köztudatban. Sokáig a tér jellegzetes része volt a metróvégállomás M alakú épülete, melyet 2007-ben lebontottak, helyére új állomásépület került. Szintén „legendás” a tér közepe tájékán elhelyezkedő „Gomba”, mely korábban jegypénztár és forgalmi iroda volt.
Ha érdekel, hogy kiről-miről neveztek el egyes pesti utcákat, tereket, akkor kövesd Térfigyelő rovatunkat! Az előző részben annak jártunk utána, hogy ki volt Mechwart András:
Ki az a Mechwart András, akiről a Mechwart ligetet elnevezték?A II. kerület egyik leggondozottabb terére látogatunk, és a liget névadójáról olvashatunk.
Tovább olvasom
