A világ szövetében parányi pont az egyes ember, így nehéz egyéni szinten kezelni a klímakatasztrófa kérdését, amellyel szemben csak egy nemzetállamokon átívelő, összehangolt fellépés jelenthet érdemi megoldást. Ennek ellenére van tétje az alulról jövő kezdeményezéseknek is, hiszen ezek a mozgalmak nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra, hogy végre cselekedni kezdjenek.
Míg a műanyagmentes július relatív népszerűségnek örvendett, addig más – egyébként a műanyagok használatánál még sokkal kártékonyabb – szokások felett hajlamos szemet hunyni a társadalom. Tipikusan ilyen a messzi tájakra történő utazás, pedig repülővel, hajóval vagy autóval nyaralni menni egyaránt ártalmas vállalkozás. Élőben varázslatos dolgokat látni persze fantasztikus érzés, de ezzel a tettünkkel hozzájárulunk ezeknek a látnivalóknak a pusztulásához. A The New York Times cikke alapján mutatjuk a számokat!
Egyetlen utazásod miatt több négyzetméter jégtakaró olvadhat el
Egyes felmérések szerint a légi közlekedés forgalma globális szinten 2003 óta több mint kétszeresére nőtt. Ráadásul ez az az ágazat, amit meglehetősen nehéz zölddé tenni (nem fedezték még fel az elektromos repülőket). Mekkora kárt okozunk azzal, ha családunkkal egy fapados járatra váltunk jegyet? A válaszhoz érdemes felidéznünk azt a tanulmányt, amit még 2016-ban jelentetett meg két neves tudós a Science című szaklapban. Dirk Notz és Julienne Stroeve közvetlen kapcsolatot mutatott ki a repülőgépek által történő karbonkibocsátás és az északi-sarki jégtakaró olvadása között. Azt találták, hogy egyetlen utas 2500 mérföldnyi (kb. 4023 km-es) repülése során annyi karbonkibocsátás keletkezik, ami 32 négyzetláb, azaz közel 3 négyzetméter nyári jégtakaró olvadásának feleltethető meg. Tehát ha egyszer oda-vissza elrepülsz például Budapestről Madridba, akkor ennyi jégtakarónak mondhatunk búcsút.
Miért veszélyes a karbonkibocsátás?
A karbonkibocsátás alatt az összes üvegházhatású gáz (röviden ÜHG, mint például vízgőz, szén-dioxid, metán) kibocsátását értjük. Ezek azok a vegyületek, amelyek elnyelik a Föld felszínéről visszaverődő hőenergiát, így a Nap sugarai nem tudnak távozni a világűr felé, hanem az alsó légkörben rekednek, mint egy fóliasátorban vagy üvegházban, ami globális felmelegedéshez vezet. Ez részben természetes folyamat, hiszen üvegházhatás nélkül a Föld átlaghőmérséklete 30°C-kal lenne alacsonyabb. Ugyanakkor az emberi eredetű ÜHG-kibocsátás csak 1970 és 2004 között 70 százalékkal növekedett, amelyért az energiaellátás, az ipar, a közlekedés és az állattenyésztés volt elsősorban felelős. A különböző országok között napjainkban is jelentős eltérés figyelhető meg a karbonkibocsátást illetően. Míg Magyarországon az átlagos karbonlábnyom 5,7 tonna CO2e/fő (szén-dioxid-egyenérték/fő), addig Németországban ez az érték 10,5, az Egyesült Államokban pedig 20 tonna körül alakul.
Te kocsikázol, más pedig szenvedni fog
Bár az idei július volt minden idők legforróbb hónapja, a klímakatasztrófa negatív hatásait a világ különböző tájain élő emberek nem érzik egyformán. Az eszkimók például ökológiai gyászba borulva siratják identitásukat, hiszen a jégtakaró eltűnésével kulturális örökségük, a hagyományaik, a megélhetésük is elvész. Ehhez viszonyítva a Magyarországon élő emberek kevésbé érzik a saját bőrükön a helyzet súlyosságát: feljebb csavarjuk a légkondit, és máris megy tovább az élet. A tagadásba burkolózás ugyan természetes jelenség a szorongás kezelésében, de semmiképp sem visz minket a problémák megoldása felé.
A tudatosság növelésének hatékony eszközei mindazok a tanulmányok, amelyek az egyéni felelősségünkre hívják fel a figyelmet. Ilyen John Nolt 2011-ben készült munkája is, aki az alábbi megrázó összefüggéseket tárta fel. Ha egy évben átlagosan 16 tonna a karbonkibocsátásunk (egy átlag amerikai állampolgárra ez volt jellemző a kutatás idején), az 2 személy súlyos szenvedéséhez vagy halálához fog hozzájárulni a jövőben! Később tudósok azt is kiszámolták, hogy egy kocsikázással töltött nap évek múlva egy egész délutánnyi szenvedést fog okozni valakinek, mert a környezetszennyezés miatt meg fog romlani az egészsége!
Te is kiszámolhatod a repüléssel hagyott karbonlábnyomodat
Ma már léteznek olyan online kalkulátorok, amelyek segítségével megbecsülhető a légi közlekedéssel okozott karbonkibocsátás mennyisége. Tegyük fel például, hogy négyfős családoddal rövid londoni kiruccanást tervezel. A kalkulátor eredményei szerint csak az egy főre jutó kibocsátás ebben az esetben másfél tonna. Összehasonlításképpen: Indiában kb. ennyi egy személy éves karbonkibocsátása, egy autó pedig 12 000 km megtételével bocsát ki 2 tonna CO2e-t.
A hajózás még rosszabb
Mindig vágytál arra, hogy egy óceánjáró hajó luxusmedencéjében pihend ki a fáradalmaidat? Ha a borsos árak nem is jelentenek akadályt a megvalósításban, további szempontokat is érdemes mérlegelned, mielőtt csomagolni kezdesz. Bryan Comer, az Tiszta Közlekedésért Nemzetközi Tanács (International Council on Clean Transportation) kutatója a The New York Timesnak úgy nyilatkozott, hogy ezek a hajók utasokra és kilométerekre lebontva közel négyszer annyi karbont bocsátanak ki, mint a repülők. A hajózási társaságok persze nem tartják jogosnak ezt az összevetést, hiszen a hajózásnak ez a módja nem pusztán közlekedés, hanem gyakorlatilag egy vízen járó üdülőtelep működtetéséről van szó éttermekkel, bárokkal, sportpályákkal.
Ha ebben az érvelésben van is némi ráció, felmerül egy másik súlyos probléma is a hajózással kapcsolatban. A John Hopkins Bloomberg School of Public Health nevű tekintélyes intézmény munkatársa ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az óceánjárók fedélzetén olyan rettenetes a levegő minősége a nehéz fűtőolaj használata miatt, hogy az a világ legszennyezettebb városainak (például Peking vagy Santiago de Chile) levegőjével vetekszik!
Mi az a karbonkiegyenlítés?
A karbonkiegyenlítés azt jelenti, hogy a saját károsanyag-kibocsátásunknak megfelelő értékben támogatunk egy zöld projektet (visszaerdősítés, metánsemlegesítés vagy szélerőművek létrehozása). Ezzel a módszerrel kicsit jobban belenyúlunk a pénztárcánkba, de hamar csillapítani tudjuk a lelkiismeretünket. Sokan azonban mégsem elégedettek ezzel a megoldással.
Mintha másvalakinek fizetnénk, hogy helyettünk diétázzon
Ez a véleménye a karbonkiegyenlítésről Alice Larkinnak, a Manchesteri Egyetem klímakutatójának. Szerinte ez egy álmegoldás, ami nem fog rendszerszintű változásokat hozni. A repülőjegy megvásárlásával ugyanis azt üzened a légi közlekedés iparágának, hogy nyugodtan indítsanak több járatot, építsenek több repülőt, bővítsenek ki több repülőteret, maximum majd a szolgáltatás vásárlóiként valamivel többet áldozunk környezetvédő kezdeményezésekre. Ezzel alapvetően egy baj van: hogy minden marad a régiben, és a vállalatok nem lesznek rákényszerítve arra, hogy komoly pénzeket fektessenek az alacsonyabb karbonkibocsátást jelentő innovációk kidolgozásába.
A skandináv országokban már ciki repülni
A repülésellenes mozgalmak elterjedését az is jelzi, hogy a svéd nyelvben új kifejezések jöttek létre a témához kapcsolódóan: a flygskam (flying shame) szó például az afeletti szégyenérzetet jelöli, hogy valaki repülővel utazott. Ehhez hasonló a smygflyga (flying in secret) terminus is, tehát amikor valaki nem veri nagydobra, hogy légi közlekedést igénybe véve ment nyaralni. Igen, a skandinávok egy részénél már elég kínos erről posztolni, mert pontosan átérzik, hogy ezekkel az utazásokkal mennyit ártanak a környezetnek. Ezzel szemben a tagskryt (train bragging) szó arra utal, hogy ismét menő lett a vonatozás, és az ilyen kalandokkal előszeretettel dicsekednek a közösségi médiában.
Akkor maradjunk otthon?
Még ha a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve vágyott kimenet is a repülőzés aktív elutasítása, sok ember életében ez már csak praktikus okokból sem fog bekövetkezni egyik pillanatról a másikra. Ettől még törekedhetünk arra, hogy minél kevesebbet repüljünk, pláne szórakozásból. Értékeld újra a bakancslistádat! Tényleg akkora különbség, hogy egy tengerparti medencében vagy egy hazai wellnesshotelben áztatod magad? Van olyan hely belföldön vagy a környező országokban, ahol még nem jártál és nagyon jó lenne megnézni? Ha teheted, fedezd fel először a lakhelyedhez közelebb eső tájakat, hiszen ezek is csodás szépségeket rejtenek.
Azt is érdemes mérlegelned, hogy milyen alternatív közlekedési eszközöket tudsz igénybe venni. Szervezz biciklitúrákat vagy utazz vonattal! Bár a vasúti közlekedés sokszor nehézkes – Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője például 19 óra alatt jutott el Budapestről Brüsszelbe –, egyes országokban, illetve egyes úti célokhoz a helyváltoztatás kényelmes módját jelenti. Csak ülsz az ablaknál egy jó könyvvel a kezedben, és csendesen szemléled az elsuhanó kinti világot, amelyért te is tettél valamit.
