Mindig haza kell tudnom vinni a férjemet, ha kiütötte magát

Mielőtt rászántam magam egy bentlakásos rehabilitációra, hosszú utat tettem meg. Nekem is, mint a legtöbb függőnek a hosszan tartó szociális használatra való sikertelen törekvés, sok év kényszeres, kontroll nélküli használat és számtalan abbahagyási kísérlet után jött meg a tényleges beismerés, hogy nem megy, abba kell hagynom, mert bele fogok halni. Menthetetlenül beteg vagyok, egyedül nem megy, és segítségre van szükségem. Ekkor kértem segítséget.

A függőség bio-pszicho-szociális betegség! Az élet minden területére hatással van. Összeszedtem a szerhasználat pár ismérvét annak – a teljesség igénye nélkül –, ami jelzi, hogy baj van. Szemezgettem benne a klienseim által elmondottakból is a könnyebb azonosulás kedvéért. Ezekkel a kérdésekkel, esetekkel napi szinten találkozom a konzultációk során. Ha az alábbiak ismerősek, sanszos, hogy függőségi problémáid vannak, ezért segítségre van szükséged!

A használat progresszivitása

A függő úgy érzi, egyre több ital/drog kell a kívánt hatás eléréséhez

• Ez sokszor rejtve marad: „Buli előtt sokszor ittam, hogy ne lássák a többiek, milyen mennyiséget meg tudok inni, így csak azt látták, hogy szegény csajszin már egy pohár meglátszik, nem bírja az italt”.
• Keményebb szerek használata: „Egy idő után átváltottam tömény szeszre, így hamarabb ütött.”
• Egyre kevésbé jósolható meg az ivás/szerhasználat kimenetele

A függő sikertelenül próbálja kontrollálni a fogyasztását. Mondjuk, csökkenteni azt, vagy kisebb-nagyobb szüneteket bevezetni. Azt mondja például magának, hogy:

• Eldöntöttem, nem iszom/drogozom délelőtt, vagy csak munka után fogyasztok.
• Csak a kokaint akarom elhagyni, a piát nem, nem azzal van a bajom. De ha iszom, akkor kokainozom is többnyire.
• Csak sört iszom ezentúl, az nem annyira durva, mint a tömény, sőt kifejezetten egészséges, igazából az „folyékony kenyér”.
• Csak egy kis jó minőségű bort iszom, mintha egy fürt szőlőt ennék. 
• A mértéken van amúgy is a hangsúly!
• Majd csak társaságban iszom, így nem lesz gond.
• Egyedül nem iszom többet.

A függő más okokra vezeti vissza a használatát? Pl.:

Attól vagyok szomorú, hogy túlsúlyom van, de ha majd sikerül lefogynom, abbahagyom.

Sok függő a használat köré szervezi a napját, hogy több lehetősége legyen a fogyasztásra. Minél előbb letudni pl. a munkát, egyebeket, hogy ihasson. Ha ebben akadályozzák, dühössé válik.

Titkolózás

A függő elhallgatja mások elől az ivást vagy más szerhasználatot

A titkolózás hangsúlyos része a betegségnek. A függő védi a használatát, ennek érdekében, mindent megtesz, hogy ne derüljön ki, eldugdossa mindenfelé a piát: mosógép, szekrény teteje, ágy alja stb.:

• „A kiürült üvegeket rendszeresen eldugtam, illetve akkor vittem ki a szemétbe, mikor nem volt otthon senki.” 
• „Munkából hazafelé menet mindig vettem a kisboltban Kalinka vodkát, áttöltöttem egy mentes vizes palackba, abból iszogattam kijárva sűrűn a garázsba, hogy ne lássa a feleségem…”

Kénytelen leplezni az alkoholos leheletét szájvízzel, mentolos cukorkákkal. Ha beszélget, távol kell állnia, a szája elé kell tenni a kezét, hogy ne érezze rajta az alkoholszagot (persze érzi), a beszélgetőtárs. Ha intravénás kábítószerhasználó – amilyen én is voltam –, nyáron is hosszú ujjúban kell lenni.

Nem a tervek szerint alakul

A függő, ha elkezd inni/drogozni, nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogyan azt eltervezte...

A függő képtelenné válik előre látni az ivásának következményeit. Emiatt pl. félelemmel megy családi, üzleti rendezvényekre, mert kiszámíthatatlan, mi fog történni, azaz, ha elkezd inni, sokszor kontrollvesztetté válik, és onnantól az akaraterő semmit sem ér. Időnként előfordul, hogy meg tud állni egy-két pohárnál, máskor nem, de erre nem talál racionális magyarázatot. Ha beindul a gépszíj, olyan dolgokat cselekszik, amik teljesen összeegyeztethetetlenek a józan értékrendjével. A hozzám fordulók gyakran számolnak be egészen szélsőséges esetekről is:

„Ha bőven túl vagyok a szalonspiccen, flörtölni kezdek. Nem szolidan, nagyon kurvásan, amit józanon sosem tennék. Sokszor nem merek bevállalni vasárnapi megbeszélt programot, mert ki tudja, milyen állapotban leszek a hétvége folyamán.”

„Egyszer keveredtem nagyon kínos, megalázó helyzetbe: a Közgázról felmentem a Gellért-hegy elhagyott oldalára szívni. Egy kancigány keveredett mellém, sejtette, hogy tilosban járok. Beszívva nem voltam éppen határozott, és nem is értettem, mit akar. Kihasználva a helyzetet, kiderült, hogy meleg légyottra vágyott. Amikor leesett, hogy mit akar, már késő volt, 2x annyi kiló volt, mint én. Miközben kiverte magának, a farkamat szopta. Nem volt kellemes.”

Nem ritka az sem, hogy a függő:

• családja szégyelli őt, fél vele nyilvános eseményeken megjelenni: „Mindig résen kell lenni. Én mint feleség nem ihattam, ha vendégségbe voltunk hivatalosak, mindig készen kellett állnom arra, hogy haza tudjuk vinni a férjem, amikor kiütötte magát.”
• ittasan megy a gyerekért óvodába/iskolába: „Megfogadtam, hogy csak akkor vezetek úgy, hogy ittam, ha senki nem ül mellettem, de a határok szép lassan kitolódtak. Először csak haverokkal vezettem úgy, később előfordult, hogy a gyerekért is ittasan mentem kocsival.”
• törvénybe ütköző cselekedetekbe keveredik: „A drogterjesztés miatt többször is volt ellenem büntetőügy, de ezeknek semmilyen visszatartó hatása nem volt rám.”
• mások fenyegetése, szóbeli bántalmazása akár tettlegességig fajul:  „A barátnőm részegen többször nekem jött, amit én viszonoztam.”
• sok esetben előfordul az érzelmi zsarolás, az öngyilkossággal való fenyegetőzés, tényleges öngyilkossági kísérlet: „Én, amikor szembesítettek vele, hogy függő vagyok, és ha nem hagyom abba, el kell mennem otthonról, mindig öngyilkossággal fenyegetőztem. Ez mindig hatott.”
• vélt vagy valós indokokat talál annak megmagyarázására, hogy iszik az illető: „Hisz mindenki iszik…”; „Ennyit igazán megérdemlek egy ilyen nap után.”

Magyarázkodás

A függő másokra próbálja kenni a felelősséget azért, mert iszik

A függő gyakran hangoztatja, hogy senkinek semmi köze ahhoz, amit csinál, hiszen ez magánügy! Sokszor depresszióra, stresszre hivatkozik:

• „Ez az én testem, ez az én életem, senkinek semmi köze hozzá, mit teszek vele!”
• „Egy ilyen feleség mellett hogyan lehet józan maradni???”

A hozzám forduló üzletemberek nagy része stresszivó. Az alkohollal teszik kibírhatóvá a kibírhatatlant, tartósan benne tartva magukat valami olyan helyzetben, amin már rég változtatniuk kéne:

• „Évekig dolgoztam úgy, hogy este csak alkohollal tudtam kiengedni, ittam, hogy egyre többet tudjak dolgozni, és az egyre több munkára egyre többet ittam. A felépülésem során váltottam munkát, kicsit kevesebbet keresek, de kevesebb a stressz, nem kell innom ahhoz, hogy teljesítsek.”

És ott vannak még a testi tünetek, az anyagiak, a munka, a baráti kapcsolatok, a lelki élet és persze a szex. A lista még hosszú, a cikk hamarosan folytatódik!

Borítókép: MAGYAR RENDŐR / FORTEPAN