10 védőoltás, amit felnőttként is érdemes beadatni

A legtöbb védőoltást gyerekkorunkban kapjuk, ma 12 éves koráig egy gyerek nagyjából egy tucatot, ebből 7-et másfél éves koráig. Védőoltással védekezünk többek között olyan súlyos betegségek ellen, mint a szamárköhögés, a tuberkulózis, a kanyaró vagy a rubeola, megkímélve ezzel a gyerekünket a betegséggel járó felesleges szenvedéstől, esetleg életveszélytől.

Nem kérdés hát, hogy a gyerekeknél miért fontosak a védőoltások, ugyanakkor nagyon kevés szó esik arról, hogy vannak olyan betegségek, amelyek ellen felnőttkorban (is) érdemes védekezni. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása alapján összegyűjtöttük, melyek azok a betegségek, amelyek ellen célszerű, sőt egy bizonyos életkor után erősen ajánlott oltatni.

Influenza

Bár az influenza elleni oltáshoz sokan úgy állnak hozzá, hogy teljesen felesleges, az idei tapasztalataim alapján azt mondom, hogy erősen megfontolandó, főleg, ha van gyerek. Ugyanis több ismerős családot elért az elmúlt hetekben, és mindenkit keményen megviselt a napokig tartó nagyon magas, közel 40 fokos láz.

Az NNK alapvetően 60-65 év felett, valamint idült keringési és légzőszervi betegségben, valamint anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben, haemoglobinopathiában szenvedőknek ajánlja az oltást, náluk ugyanis nagyobb valószínűséggel következik be halálos bakteriális felülfertőződés (elsősorban pneumococcus okozta tüdőgyulladás). Az oltást évente javasolt megismételni, ugyanis az influenzavírus nagyon változékony.

Pneumococcus

A pneumococcus elleni védőoltás ugyanazok számára indokolt, mint az influenza elleni, elsősorban a már említett felülfertőződés miatt. A baktérium leggyakrabban középfülgyulladást és tüdőgyulladást okoz, de kisgyerekeknél és időseknél akár gennyes agyhártyagyulladást is okozhat. A védettség szerencsére sokáig tart, rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, csupán különleges esetekben szükséges 5-10 év után, illetve 65 év felett ismételni.

Hepatitis A és B

A hepatitisvírusok májgyulladást okoznak. A hepatitis A emberi érintkezéssel, piszkos kézzel vagy enni-innivalóval terjed. A vírus még a fagyasztásnak is ellenáll, így akár a szennyezett vízből készült jégkocka vagy fagylalt is veszélyes lehet. Észak-Európa, az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán kivételével az egész világon elterjedt, ám Magyarországon szerencsére a megfelelő higiénés körülmények miatt csak kisebb járványok jellemzőek. A hepatitis A által okozott májgyulladás általában magától gyógyul, ám időseknél súlyosabb lefolyású lehet. A gyerekek gyakran tünetmentesen átvészelik, ám közben a székletükkel ürülő vírusok fertőzhetik a környezetüket.

A hepatitis B vérrel, nyállal, testnedvvel terjed, és a fertőzöttek közül nagyon sokan nem is észlelik a betegséget, csak amikor már májbeteggé váltak. Az idült májgyulladás emellett a májrák leggyakoribb okozója. A betegség az egész világon elterjedt, hazánkban 1999 óta oltják az iskolában a gyerekeket, ám aki ebből kimaradt, annak érdemes beoltatnia magát.

A két vírus ellen külön és kombináltan is létezik vakcina. A kombinált oltóanyag esetében egy három oltásból álló oltási sorozat alakít ki hosszú távú védettséget.

Diftéria, tetanusz, szamárköhögés

A védőoltással kialakított immunitás nem olyan tartós, mint amikor természetesen, betegség útján alakul ki a védelem. Diftéria (torokgyík) esetében a védettség már olyan szinten kezd csökkenni, hogy egyre több országban, köztük Magyarországon is tervezik a lakosság tízévenkénti újraoltását. Ez az oltóanyag tetanusz ellen is védeni fog. Nyugati tapasztalatok alapján valószínűleg a szamárköhögés esetében is szükség lesz hasonló emlékeztető oltásra.

Kullancsencephalitis

Hazánkban az erdősebb vidékeken, különösen Vas, Zala és Somogy megyékben, valamint az Északi-középhegységben sok a fertőzött kullancs, mely olyan vírust terjeszt, ami agyvelőgyulladást okozhat. Ezért ha errefelé lakunk, vagy sokat túrázunk, akkor érdemes beoltatni magunkat kullancsencephalitis ellen. Az oltást először 1-3, majd 5-12 hónap múlva ismételni kell, ezt követően alakul ki a tartós védettség, melyet később emlékeztető oltásokkal erősítenek meg. (A kullancsok Lyme-kórt is terjeszthetnek, ez ellen azonban sajnos nincsen védőoltás.)

Meningococcus

A meningococcus egy baktérium, mely agyhártyagyulladást, súlyos esetben több szervet érintő vérmérgezést (szepszist) okozhat. Cseppfertőzéssel terjed, bár nem olyan könnyen, mint a nátha vagy az influenza, mert a kórokozó a levegőn hamar elpusztul. Különösen fogékonyak a csecsemők és a fiatal felnőttek, különösen a kollégiumokban élő fiatalok.

Európában elsősorban a B és C típus van jelen, és a legtöbb európai országban a veszélyeztetett korcsoportokba tartozók számára ajánlott. 5 éves kor felett egyetlen oltás elegendő a védelemhez, ami 3-5 évig tart.

HPV

A 12. életévüket betöltött lányokat az iskolákban már ingyen oltják a méhnyakrákot okozó HPV ellen, de az oltás felnőttek számára is ajánlott. A humán papillomavírusoknak több mint 100 típusa van, az itthon forgalomban lévő 3 oltóanyag pedig a leggyakoribb típusok ellen nyújtanak védelmet. A HPV a méhnyakrákon kívül a nemi szervek és a végbél hámjában is képes rákos elfajulást létrehozni, és szájüregdaganatokat is okozhat.

Az iskolában a lányok a legújabb, 9 komponensű oltóanyagot kapják meg, mely a nemi szemölcsök ellen is véd, és a férfiak számára is ez a kibővített oltóanyag az ajánlott.