Azt már megszokhattuk, hogy az embernek rengeteg szabályt kell betartania életében, de hogy még születésénél és halálában is, az csak ezen a szigeten nem szokatlan.
A legsötétebb sziget a legdepisebb hely
Dacára annak, hogy a Svalbardon, vagyis a Spitzbergákon található Longyearbyen a Föld legészakibb, egyben talán legsötétebb és feltehetően a legdepresszívebb városa is, ebbe belehalni ott tilos. A Norvégiához laza adminisztratív kötelékkel tartozó sarkköri szigeten csak a jegesmedvék őslakosok. Senki más, legalábbis emberi lény se nem születhet, se nem halhat ott meg. Van ugyan egy kórház, akad két-három étterem is, sőt egy kormányzati épület, egy szupermarket és egy olyan raktár is, ahol a világ minden növényéből őriznek magokat, egy esetleges katasztrófát követő utánpótlás esetére.
A városnak, ahol alig-alig süt ki a nap, mindössze két utcája van. Ezen osztozik a "helyi" lakosság mind a 2000 tagja, akik ideiglenes vendégei a jegesmedvék birodalmának. Ám az esetleges nemkívánatos találkozásaik esetére a medvék ellen fegyvert is tarthatnak maguknál Svalbard lakói, de ha betérnek a hely egyetlen kávézójába, ott tábla jelzi számukra, hogy ezt nem használhatják.
A hely minden zordsága ellenére igazi olvasztótégely: számos nemzet tagja megtalálható lakói között, hiszen semmilyen vízumkötelezettséggel nem jár odaköltözni. Mindenki addig lehet a város lakója, amíg van munkája, vagy el tudja magát tartani. Miből? Leginkább a helyi szénbánya dolgozójaként vagy valamely kiszolgálóegység munkatársaként. Egy munkakört betöltve nagyjából 3000 eurót lehet keresni, de több munkakört is betölthet, aki a majdnem örök napfénytelenségben győzi mindezt energiával.
Ha az is érdekel, milyen Norvégiában élni magyar nőként, olvasd el ezt a korábbi cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
