Az ajurvéda pr-ja még nem az igazi itthon, de egy őshazában tett látogatás megmutatja: egyensúlyba hoz. Fanok nem lettünk - a magyarok sem kattantak még rá, míg máshol már divat -, de már tudjuk, cigaretta és kóla nélkül is van élet.
Indiában derül csak ki igazán, hogy az ajurvéda nagyon nem kuruzslás, még ha Magyarországon, illetve egész Európában elég sokan elég sokat is tettek a lejáratásáért. Semmibe nem kerül ugyanis kiírni egy szállodában a wellness részleg környékére: természetesen van ajurvédikus masszázs, ajurvédikus vizsgálat. Jól is hangzik, megvan a misztikuma akkor is, ha nincs is mögötte semmi. Igen sok prospektusba is belekerült, hogy a masszázs mellett lehet jógázni, gyógyulni, méregteleníteni, és persze a hatványhatást elérő hívószó: a fogyás.
Indiában viszont az ajurvéda valóban megkérdőjelezhetetlen tudomány, doktorai kilenc évig tanulnak, utána adják át tudásukat. Indiában csillogó tisztaság van azokon a helyeken, amelyek kiírhatják az ajurvéda nevét, akárkik nem tehetik meg, feltehetően ellenőrzik is a helyszínek megfelelő kezeléseit. Az ajurvéda őshazájában, Kérala tartományban (Isten saját országában) a maláriától sem kell félni, mert nem jellemző; vannak gyerekbarát helyek, és egyébként is ez a legtisztább, legműveltebb tartomány.
Az ajurvédát nem úgy kell elképzelni, mint valami csodaszert, mint mikor az Ember a Holdon gyógyíthatatlan főszereplőjét alakító Jim Carrey más kiutat nem látva a Fülöp-szigetekre megy, de amikor észreveszi, hogy a puszta kézzel gyógyító csodadoktor csak kókler, akkor egy félmosollyal feladja. Ezekben a terápiákban legfeljebb az étrendet, a korábbi életformát kell feladni, mert az káros, és csak feleslegesen terheli a szervezetet.
Az ajurvédában nincsenek csodadoktorok, de még csodabogarak sem. Ha az orvostudomány három ágát különböztetjük meg, akkor az egyik rendszer az indiai, a másik a kínai, a harmadik pedig az általunk is jól ismert, amire Hippokratész épített. Igaz ő az ajurvédát sem tagadta, hanem merített belőle.
Nagyon sarkítva a lényeg: egyéni gyógymód, természetes eszközökkel, gyógyszerek nélkül. Inkább a betegség okára koncentrál, azt próbálja felderíteni – akut problémával általában semmit sem kezdenek –, utána jöhet a kiváltó ok megszüntetése, humbug és kézrátétel nélkül, de tudományos megalapozottsággal. Igaz, az említett alaptétel miatt előfordulhat, hogy krónikus lábfájdalmaknál szóba sem kerül a láb, hiszen az csak a végállomás, és már jóelőtte megbomlott valami a testben, amire fókuszálni kell.
Az ajurvéda legfontosabb tanítása, hogy minden élőlény az öt alapvető elem (föld, víz, tűz, levegő és éter) egyedülálló elegye, és az ezekből összeálló három életenergia (vata: éter és levegő, pitta: tűz és víz, kapha: víz és föld) egyensúlya és harmóniája jelenti, hogy egészségesek vagyunk.
Ajurvédával többek között olyan életmódból adódó betegségeket lehet hatékonyan orvosolni, mint a magas vérnyomás, az idegrendszeri problémák, az alvási rendellenességek, mozgásszervi fájdalmak, allergiás tünetek, ízületi bántalmak, emésztési gondok, az akut problémákra ugyanakkor nem ajánlják, legalábbis nem így ajánlják.
A terápiákat három nagy részre lehet bontani, az előkészítő folyamatra, ekkor van az olajozás és izzasztás. Ekkor van az emblematikus kép: olaj a homlokra. Teszteltük, tényleg lélekemelő. Az izzasztás is, pedig ehhez kalodába zárnak, de nem félelmetes, a bezártságélmény gyorsan múlik.
A második fázis a tisztító és kiválasztó terápia, vagyis a pancha-karma, amivel öt tisztítóeljárás közben szabadulunk meg lerakódott mérgeinktől. A rettegett hányásterápia is ebbe az egységbe illeszkedik, indiai környezetben valahogy mégsem annyira természetellenes, és nem nyomasztó.
Ezek után jöhet a harmonizálás, amit mindegyik könyv szerényen a test-lélek-szellem békéjének megteremtésének nevez. Egyszerűbben és kevesebb pátosszal nevezzük ezt ellazulásnak, ami értelemszerűen elvezet a holisztikus megtisztuláshoz. Ebben a faktorban elsődlegesen a normál étrendre és a javasolt napirendre való fokozatos áttérésre kerül a hangsúly. Ilyen például, hogy fogyasszunk gyömbérteát valamennyi étkezés előtt – szintén alaptézis: melegben meleg hűti a szervezetet – , és valami iszonyú savanyú lötty, ami még a kefirnél is savanyúbb.
A megtisztulás után jöhetnek a fiatalító eljárások. Valahogy ráéreztek Indiában arra – az üzletet azért nem vetik meg –, hogy nagyon gazdag emberek nagyon sokat áldoznak erre, és készek ezért akár Indiába is utazni a világ bármelyik pontjáról, még ha nagyon sokat is kell esetleg utazni.
A fontos indiai intézményeket végigjárva a nyugalom mindenhol szembetűnő: oroszok, amerikaiak, angolok nagyon rákattantak Kéralára. Ők vállalták, ha már az életmódjukon nem is tudnak változtatni, kétévente elmennek egy kúrára, ahol méregtelenítenek, felüdülnek, felturbózzák magukat. Ők már ajurvédafüggők, mert a kúra után jól érzik magukat, egyensúlyba kerülnek, ezzel megsokszorozódik energiájuk, nyomás alatt is helyes döntéseket hoznak, ha majd rákényszerülnek a munkájukban.
A magyarok még nem álltak rá sem Kéralára, sem az indiai aéurvedára. Bár Galla Zsuzsa nagyon elszánt – az első egészségturistákat már megtalálta -, kvázi megszállottként hirdeti, ez tényleg egy tudomány, csak a pr-ja még nem olyan jó, mint kellene legyen, és amit megérdemelne. És azt azért sejthetjük, hogy az egész világ arról szól, mi hogyan van becsomagolva: nem véletlenül látni mostanában számtalan Kérala hirdetést a nemzetközi csatornákon, az Incredible India már a múlt.
„Persze, találkoztam én is sok hitetlenkedő emberrel, de általában nem szoktam azzal jönni, hogy a fiam részt vett egy kéthetes terápián, és elmúlt az asztmája, az allergia sem fojtogatja, és végre normális a koleszterinszintje. A féktelensége is változott, és még sorolhatnám. Nem hiszem, hogy van annál fontosabb, mint hogy az ember megőrizze az egészségét, hogy odafigyeljen számára addig ismeretlen módszerekre, legyen befogadó. Csak nézzünk szét, milyen tortúra kórházba kerülni, és mennyire fontos ott az egyén. Az ajurvéda nem néz át az emberen, hanem próbálja a rejtett dolgokat összhangba hozni benne. Őszintén hiszek ebben a módszerben” – mondja Galla Zsuzsa, aki igen bízik benne, ő nyitja ki a kaput.
Az indiai árak nem nagyon riasztóak, a legkomolyabb luxusszállodákban is kijöhetünk egy hétre vagy kilenc napra félmillióból, ebben benne vannak a kezelések, a repülőjegy és az illeték, de még egy bambuszhajós éjszaka is. Ezt az árat könnyű elhelyezni, elég csak a Maldív szigetekkel összevetni. És itt még a kozmopolita Kochiban látnivaló is van, elég a portugál, holland, angol, francia stílus keveredésére gondolni.
Hozadék
Indiától még mindig nagyon sokan félnek, mondván, mennyi mindent el lehet ott kapni, de gyakorló apukaként mondhatom, az oviból sokkal több mindent össze lehet szedni. Az életmódváltásom halálraítélt a kúra után, a gyömbérteát sem szerettem meg, viszont nem gyújtottam rá, és már a kólához sem kötődöm. Egyik sem volt tervem, csak így jött.
