Május 28-án negyedszerre rendezték meg Budapesten a Stylewalker Nightot. Némi szkepszissel azt gondolná az ember, hogy egy idő után, mint minden, egy ilyen rendezvény is veszít az érdekességéből, de a tapasztalatok az ellenkezőjét mutatják: a vásárlók mostanra kezdik igazán megismerni és szeretni az éjszakai dizájntúrát. Ezen az eseményen körülbelül 1500-an voltak.
Az ötödik kerületben minden eddiginél több, összesen 18 dizájn-bolt várta az érdeklődőket késői nyitvatartással és az erre az estére szervezett programokkal. A pecsétgyűjtés és a következő héten élő 20%-os kedvezmény továbbra is megmaradt.
Zsákbamacska és üdvözlőital
Bár este 8 körül még épp csak elindultak az emberek, később néhány boltban szabályos tumultusba ütköztünk. Sőt, Elek Judit, a Rododendron tulajdonosa szerint voltak, akik már kisebb elő-túrát is tartottak náluk. A Rododendron vagy például a Látomás harmadik üzlete csak nemrég költözött a kerületbe, de nagyon lelkesek voltak, miután megkeresték őket az ötlettel. Mindkét helyen interaktív programokkal várták a nézelődőket. A Látomásban az üdvözlőfröccsök dugóit lehetett zsákbamacskáért cserébe kihorgászni. „Nem tudtuk, mire számítsunk, de szerencsére nagyon élvezik a játékot. Drukkolnak, biztatják egymást."
A Rododendronban a vendégtervező Anna Zaboeva Pleasemachine cipőit lehetett felpróbálni, és a cipellőkben profi fotós által fényképezkedni. Ott jártunkig viszont még kicsit szégyellősnek bizonyultak az emberek. A kiállítás továbbra is népszerű programpont, nagyon sokakat vonzott például az Eventuell Galériában a világ egyik leghíresebb textiljeit gyártó Marimekko kiállítása.
Most azok is be mernek jönni, akik máskor nem
A megkérdezett üzletvezetők azt mondták, hogy jellemzően sok új arcot látnak a Stylewalker Nighton. Farkas Edina, az Eclectick tervezője szerint ilyenkor inkább csak nézelődnek az emberek. „Általában többen jönnek, barátokkal. Ilyenkor azok is be mernek jönni a boltba, akik máskor talán nem. Körülnéznek, de az a jellemző, hogy vásárolni később, a hét folyamán jönnek vissza, amikor kisebb a tolongás." Ilyenkor nincsenek elvárások: benéznek, informálódnak az érdeklődők, és a kötetlen ismerkedés után szívesebben is mennek vissza.
Fazekas Valéria, a V50 üzlet tervezője is hasonló tapasztalatokról mesélt. „Nekem eleve több a külföldi vásárlóm, és nemcsak azért, mert a magyarok bátortalanabbak, ha kalapviselésről van szó, hanem mert nem is tudják, hogy létezik ez az üzlet. Sokan ezen az estén jönnek be hozzám először, és meglepődnek azon, hogy ez egy magyar üzlet."
{gallery}dekor{/gallery}
Nemcsak fizetünk és menekülünk
A Stylewalker Night egyik fontos jellemzője a laza hangulat, és egyre több üzletben szempont, hogy a vásárlás személyesebb legyen, ne csak annyiból álljon, hogy bemegyünk, fizetünk, és már menekülünk is. A Látomásban például alap a beszélgetés és a kávé vagy tea, ezen az estén is a törzsvevők kapták a legnagyobb kedvezményt. A Rododendronban is közvetlenebb kapcsolatra törekszenek, bár azt mondják, erre egyelőre inkább a külföldiek vevők.
Fazekas Valéria, valamint Szigeti Szilvia, az Eventuell egyik tervezője is úgy vélte, nagyon fontos és üdvözlendő egy ilyen alulról jövő kezdeményezés, ha már az önkormányzat nem támogatja a magyar dizájnboltokat, és az sem érdekli, hogy a Váci utca milyen látványt nyújt a zsibárusokkal. Elek Judit, a Rododendron tulajdonosa szerint azért is jó ez az alkalom, mert összefogja a boltokat és kényelmes megoldást nyújt a dizájn iránt érdeklődőknek.
Adnak például itókát
Ezzel értett egyet az egyik nézelődő, Rita (30) is: „Most jöttem el először, de már nagyon kíváncsi voltam, mi történik ilyenkor. A munkaidőm miatt máskor egyáltalán nem jutok el ezekbe a boltokba, ezért külön jó, hogy tovább nyitva vannak. Az is tetszik, hogy gyalog és könnyen körbejárhatók a helyek. Ami kevésbé jó, hogy a hónap végén az embernek már fogytán a fizetése, és annak is örültem volna, ha a szervezett túrán kívül is minden boltban van valaki, aki körbevezet vagy ceremóniamester-szerűen mesél egy kicsit."
A Stylewalker-szüzek mellett vannak olyanok is, akik már visszatérő sétálók, mint például Anna (26): „Én általában csapódom, de támogatom az egészet. Egyrészt azért, mert kicsit olcsóbban lehet hozzájutni a dolgokhoz, másrészt, mert fontos az összefogás. Ezért járkálok, hogy legyen tömeg. És persze, klassz az is, hogy felszabadultabb a hangulat, hogy adnak például itókát."
Fotó: Kováts Dániel
