Vannak olyan növények, melyeket rendszeresen észreveszünk a boltban, mégsem vásároljuk meg, mert nem tudjuk, mire jó, hogyan is tudnánk elkészíteni. Érdemes azonban néha próbát tenni, és új ízeket, új vitaminforrásokat felfedezni, nemcsak azért, mert ízlésünk az évek során komoly változásokon mehet keresztül, hanem azért is, mert azzá válunk, amit megeszünk.
Elnevezésével ellentétben nem a tövises kapricserje bogyóját, hanem az apró, bogyóformájú virágbimbót fogyasztjuk, amikor kapribogyót eszünk. Annak ellenére, hogy gyógyhatásairól már a krisztusi időkben megemlékeztek, évszázadokig afféle gyomnövénynek tartották, mely ellen védekezni is igyekeztek. A falak repedéseiben, törmelékek között is gyökeret eresztő, indáival mindenen keresztülkúszó fás cserje ugyan finom és egészséges termést hoz, de ha rossz helyen nő, könnyen erodálhatja épített környezetünket.
Borsónyi bogyókban rengeteg vitamin
Ez az ambivalencia lett a kapri veszte is egy időre. Hiába fogyasztásának számtalan előnye, a talajjal szembeni igénytelensége, a fagy- és szárazságtűrő növénynek mégsem sikerült elterjednie a mediterráneumon túl, pedig Európa sokkal nagyobb részén otthonosan érezné magát. Időbe telt, mire újra felfedezték számtalan jótékony tulajdonságát.
A kapribogyónak nevezett bimbók dúskálnak a B-vitamin számtalan formájában. Egyaránt megtalálható benne a B1-, B2-, B3-, B5-, B6-vitamin mellett A-, C-, E-, J- és K-vitamin is. Bármilyen aprócska is, ásványi anyagokban is bővelkedik: a mangán, a vas, a magnézium mellett kiemelkedő mennyiségű réz van benne.
Kiváló szódiumforrás. Ha egyszer rászántuk magunkat, és megkóstoltuk, érdemes emiatt a mennyiséggel vigyázni, hiszen a sótartalmú vegyület túlzott fogyasztása köszvényt vagy ízületi gyulladást okozhat.
A kapribogyó héjában jelentős mennyiségű kaparirutint találhatunk. Ez a keserűglükozid vízhajtó és reumaellenes tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanis megszabadít a szervezetben felhalmozódott felesleges folyadékmennyiségtől, és a vérnyomást is képes szabályozni.
A kis bimbók rendszeres fogyasztása mellett szól, hogy mindezek mellett béta-karotint, filátokat és flavonoidokat is tartalmaz. Utóbbiak közül talán a legfontosabb a kvercetin, ez az antioxidáns ugyanis remek érvédő, képes elősegíteni az érfalak rugalmasságának megtartását, és megelőzi az artériákban keletkező plakkok kialakulását is. Segítségével az érfalak megtartják rugalmasságukat. Szív- és érrendszeri megbetegedések esetén kifejezetten ajánlott néha elmajszolni pár szemet. A hazai polcokon fellelhető, pácolt formája kimondottan alkalmassá teszi erre, ráadásul a pácolás megnöveli a kapribogyók kvercetintartalmát.
De nem csak ereinkre és a velük kapcsolatos betegségekre jelenthet gyógyírt. Nagy mennyiségben tartalmaz A-vitamint, mely az antioxidánsokkal kiegészülve az egészséges látás szempontjából is nagyon előnyös, segít a szemproblémák és a szemet érintő rákos megbetegedések kezelésében is. A bonyolult nevű aldóz-reduktáz-inhibitor, mely szintén jelen van benne, meggátolja a szürke hályog kialakulásának lehetőségét is.
Hogyan lesz a virágból étel?
Az éretlen rügyeket először napon szárítják, majd ecetben, sós lében, borban vagy sóban pácolják, hogy zöldborsó nagyságú golyóvá váljanak. A pácolással nő kvercitintartalmuk, de ízük is változik, a zöld olívabogyóhoz hasonló csípős, citromos ízt kapnak a kis gömbök. Méret szerint szelektálják, a borsótól az olívához hasonló nagyságú szemek külön kerülnek csomagolásra. Kiváló ízt adhatnak a legváltozatosabb ételeinknek, fűszerezhetünk vele halakat, pörkölteket, mártásokat és tésztaételeket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
