Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.
Az utóbbi évtizedekben a daganatos megbetegedések közül a bőrrák előfordulása nőtt a leggyorsabban, így nem csoda, hogy tömegek fordultak a tubusos barnulás felé. Az igényre reagálva a piac valósággal felrobbant: az otthoni testápolóktól kezdve a szalonos fúvókabinokon át az interneten terjedő, életveszélyes injekciókig szinte minden kapható. De vajon mennyire biztonságosak ezek a készítmények, és hol rejtőznek a valódi buktatók?
A cukormolekula, ami megbarnítja a bőrt
Az önbarnítók legfőbb és legismertebb hatóanyaga a dihidroxi-aceton, azaz a DHA. Ez az egyszerű cukormolekula nem a pigmenttermelést serkenti, hanem a bőr legkülső, elhalt sejtjeiben található aminosavakkal lép reakcióba – lényegében ugyanaz a kémiai folyamat (az úgynevezett Maillard-reakció) zajlik le a bőrünkön, mint amikor a kenyér héja megbarnul a sütőben.
Mivel a DHA kizárólag az elhalt sejtréteget érinti, hosszú időn át teljesen ártalmatlannak hitték. A legújabb kutatások szerint azonban a felvitt anyagnak akár a 30 százaléka is mélyebbre juthat a még élő sejtekhez, sőt
egy minimális része a keringésbe is bekerülhet.
A DHA-t gyakran kombinálják eritrulózzal (egy málnában is megtalálható cukorféle) a természetesebb, tartósabb színért, a lemosható bronzosítók pedig azonnali árnyalatot adnak. Önmagában a szakszerűen felkent krém vagy hab még mindig a legbiztonságosabb választás, ám a kockázatok itt sem elhanyagolhatók.
Belélegzett vegyszerek és kellemetlen allergiák
A szalonokban alkalmazott barnító kabinoknál – ahol az oldatot finom permetként porlasztják a levegőbe – egy teljesen új veszélyforrás jelenik meg: a belégzés. Az amerikai és európai egészségügyi hatóságok kifejezetten figyelmeztetnek arra, hogy a DHA tüdőbe jutása vagy nyálkahártyával való érintkezése nincs engedélyezve, és a laboratóriumi adatok szerint oxidatív stresszt okozhat az élő sejtekben.
Emellett a flakonokba zárt kence nemcsak barnító hatóanyagból áll. A kellemes illatért, a textúráért és az eltarthatóságért felelős segédanyagok, illatanyagok és tartósítószerek gyakran váltanak ki allergiás kontaktdermatitiszt. A tünetek – a kínzó viszketés, a bőrpír és a csúnya duzzanat – jellemzően a használat után 1-3 nappal jelentkeznek, keservessé téve az álombarnaságot.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A barna bőr nem jelent nagyobb védelmet!
Egy jó minőségű, otthon felkenhető DHA-alapú önbarnító krém még mindig mérföldekkel biztonságosabb, mint a szolárium vagy a gátlástalan napozás. A legfontosabb szabály azonban az, hogy a tubusos barnaság semmiféle UV-védelmet nem nyújt!
A Weborvos szakértői cikke szerint a hamis biztonságérzet miatt sokan elhagyják a naptejet, pedig a mesterségesen barnított bőr pontosan ugyanúgy leég és károsodik a napon, mint a hófehér.
