Dr. Chris van Tulleken viszont elhatározta, hogy saját példájával mutatja meg, mi történik az emberi szervezettel, ha egy hónapig kizárólag feldolgozott élelmiszereket kap táplálékként. Olyan kísérlet volt ez, mint a 2004-es amerikai dokumentumfilm, a Super Size Me. Akkor Morgan Spurlock 30 napig csakis a McDonald'sban kapható ételeket ette. Reggelire, ebédre és vacsorára is menüt rendelt, és még az ásványvizet is csak a cégtől rendelte. Eközben pont annyit mozgott, amennyit egy átlagos amerikai ember (ez ötezer lépést jelent naponta). Az eredmény gyors volt és látványos: Spurlock meghízott, egészségi állapota romlásnak indult (koleszterinszintje az egekbe szökött, libidója viszont szinte eltűnt, mája is károsodott), és egy évébe telt, mire megszabadult a súlyfeleslegtől. Vajon ehhez képest mi történt dr. Chris van Tullekennel az ő egy hónapos kísérlete alatt?
Az orvos első és legfontosabb kérdése az volt, vajon mennyit hízik majd ebben az egy hónapban. Az Egyesült Királyságban élők között minden negyedik felnőtt és minden ötödik gyermek elhízott. Az átlagember étrendjének több mint felét az ultrafeldolgozott ételek teszik ki. Vajon ez lenne a fő felelős a túlsúlyért? Még mindig nincs elég kutatási eredmény a birtokunkban ahhoz, hogy választ adjunk erre a kérdésre. Annyi bizonyos, hogy a gyorsételek, feldolgozott élelmiszerek kalóriadúsak, tele vannak cukorral, tartósítószerekkel, adalékanyagokkal, ám olyan finomak, hogy mindig többre vágyunk belőlük – pláne a gyerekek. A könnyen elkészíthető zacskós ételek pedig kísértést jelentenek az elfoglalt szülőknek, hiszen ezt sokkal könnyebb odatenni a gyerek elé, sőt, ő maga is meg tudja csinálni.
Dr. Chris van Tulleken korábban nagyjából 30 százaléknyi feldolgozott élelmiszert fogyasztott. A kísérlet kedvéért ezt nyolcvan százalékra turbózta fel, ami elsőre szörnyen hangzik, de minden ötödik brit ember így étkezik. Az orvos tapasztalatai lesújtóak. Egy hónap után romlott az alvásminősége, szorongott, lustább lett, mint valaha, szívproblémái adódtak, székrekedés kínozta, libidója pedig alacsonyabbá vált, mint gondolta volna. Tíz évvel érezte magát idősebbnek, mint egy hónappal korábban. Összesen hét kilót szedett fel, így túlsúlyossá vált. Az étrend azonban az agyára is hatással volt.
Így hat az agyra a feldolgozott élelmiszer
Az agytevékenység-vizsgálatok kimutatták, hogy Chris van Tulleken agyának a jutalomért felelős területei összekapcsolódtak azokkal a területekkel, amelyek az ismétlődő, automatikus viselkedést irányítják. Az agya akkor is arra utasította, hogy feldolgozott ételeket egyen, ha ő maga nem vágyott rá, hasonlóan a klasszikus függőséget okozó anyagokhoz, például a cigarettához vagy az alkoholhoz. A 42 éves férfi természetesen nem maradt így, amint visszaállt egy egészségesebb étrendre, agya is újrahuzalozta magát, a változások nem maradtak tartósak. De nem tudhatjuk, mi történik a fejlődő szervezetű gyerekekkel, vajon náluk is elmúlik idővel ez a függőség, vagy inkább megmarad?
A gyorsétel függőséget és éhséget okoz
A feldolgozott élelmiszerek által kiváltott agyi változások a kutatókat is kíváncsivá tették. Dr. Kevin Hall vezető szakértő például kétféle étrendet tesztelt, melyek zsír-, cukor-, só- és rosttartalma megegyezett. Az egyik feldolgozatlan élelmiszerekből, a másik pedig körülbelül 80 százalékban ultrafeldolgozott élelmiszerekből állt. Azok, akik korlátozás nélkül ehették a második típusú étrendet, naponta 500 kalóriával többet ettek a másik kontrollcsoport tagjainál, és két hét alatt híztak egy-egy kilót. A vérvizsgálatok az éhségért felelős hormonszint növekedését mutatták ki, miközben a jóllakottságot biztosítók szintje túlzottan alacsonyan helyezkedett el. Azaz hiába ettek többet a tesztalanyok, állandóan éhesnek érezték magukat. Ez nagyon hamar túlevéshez és elhízáshoz vezet. Dr. Hall kísérletéből az is kiderült, hogy a gyorsételeket evők sokkal hamarabb falták be az adagjukat, hiszen a feldolgozott ételt nagyon könnyű megrágni és lenyelni. Ez is a túlfogyasztásra ösztönző tényező. Nincs is ideje a szervezetnek ahhoz, hogy jelezze, tele van, olyan gyorsan olyan nagy adag ételek kerülnek a gyomorba. A függőség pedig csak több és több ételt kér, szinte lehetetlen abbahagyni a csipsz, a pizza, a hamburger vagy az édesség zabálását. Ráadásul az agy egy idő után csak akkor bocsátja ki a jutalmazó hormonokat, ha egyre többet és többet kapott az adott anyagból.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Mennyi gyorsételt ehetünk biztonságosan?
Az ideális az lenne, ha nem fogyasztanánk gyorsételeket. Annyival egészségesebbek lehetünk, ha friss zöldségek, gyümölcsök, megbízható helyről származó húsok és teljes kiőrlésű gabonák alkotják az étrendünk alappilléreit. Különösen igaz ez akkor, ha gyermeket nevelünk. Persze időnként belefér egy kis nassolás, de nem kell, hogy az tegye ki az egész napunkat. Ám nagyon kényelmes az előrecsomagolt, elkészített, jól megcukrozott vagy sózott, transzzsírsavakkal telített élelmiszereket becsomagolni uzsonnára, vagy bekapni egy szendvicset munka közben ebédre. Ha ebből nem csinálunk rendszert, szervezetünk elbírja a terhelést, és nem alakul ki például cukorfüggőség. Ám törekedjünk arra, hogy mindenből a kevésbé feldolgozott változatot vásároljuk. Azaz ne zacskós paradicsomszószos tésztát vegyünk, hanem paradicsomszószt, fűszereket, zöldségeket és külön tésztát. Vagy ha még egészségesebb vizekre evezünk, készítsük el a szószt mi magunk paradicsomból. Igen, több idő és energia, de szervezetünk meghálálja.
