Egészséges köretek

Az egészséges táplálkozás egyik fontos jellemzője a magasabb rostbevitel – erről már több korábbi cikkünkben írtunk –, de a hagyományos táplálkozással a legtöbb esetben nem viszünk be kellő mennyiségű rostot. Sajnos hazánkban nagyon gyakran alacsony a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás, ami nem kedvez a napi rostbevitelünknek. Ehhez még hozzáadódik az, hogy a gabonatermékekből, a kenyerekből és tésztafélékből sem a magasabb rosttartalmút választjuk. A finomított és erőteljesebben kezelt élelmiszerek előnyben részesítésének valószínűleg az az oka, hogy sokan úgy gondolják, a magasabb feldolgozottságú nyersanyagok általában minőségibbek. Pedig ez nem feltétlenül igaz.

Egészségünk szempontjából az a jobb, ha a minél természetesebb és legkevesebb feldolgozáson átesett nyersanyagok adják az étrendünk alapját. Ezek a táplálékok azért megfelelőbbek, mert egyrészt a rosttartalmuk magasabb (nem távolítják el belőlük a tisztítással a rostok nagy részét), másrészt értékes tápanyagokban gazdagabbak.

Durum- és teljes kiőrlésű tésztafélék

Az egyik leggyakrabban előforduló köretféleségünk a tészta. Mivel a magyar konyhára jellemző a húsos raguk és különféle szaftos ételek fogyasztása, szinte kikerülhetetlen a tésztaköretek étrendbe állítása. Azonban ebben az esetben is legyünk tudatosak!  A többtojásos változatok helyett válasszuk a magasabb rosttartalmú változatokat! 

A durumtészta durumlisztből készül, tojás hozzáadása nélkül. A tojás hiánya a zsírszegény vagy koleszterincsökkentő táplálkozás, illetve számos egyéb betegség (például epeproblémák) esetén játszik szerepet. 

A teljes kiőrlésű tészta készítése során a gabonaszem egészét megőrlik, vagyis a liszt a magbél mellett a csírát, valamint a maghéjat is tartalmazza. Ennek köszönhetően vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedik. Mindkét tésztatípus rendkívül jó hatású, hiszen magas beltartalmi értékeiknek és jelentős rosttartalmuknak köszönhetően az egészséges táplálkozás alapanyagai.

Rizs, barna rizs 

Hagyományos táplálkozásunkban, illetve a különböző – sokszor szigorú – fogyókúrás, vagy éppen izomtömeg-növelő étrendekben inkább a fehér rizs terjedt el, pedig a rizs barna változata sok esetben értékesebb és hasznosabb. Mindkét változat ugyanabból a növényből készül, a különbség a feldolgozás módjából fakad. A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti ezüsthártyát (korpa és csíra), ami az értékes tápanyagok döntő többségét tartalmazza. A barna rizs ómega-3 és ómega-6 zsírsavakban, B-vitamin-komplexekben, valamint antioxidánsokban (például az oryzanolban, mely a vér koleszterinszint-csökkentését segíti) bővelkedik. Különféle párolt zöldségekkel, esetleg magvakkal keverve különleges és nem hétköznapi köreteket tudunk varázsolni belőle úgy, hogy közben az egészségünknek is jót teszünk.

Bulgur

A bulgur talán a legelterjedtebb reformköret. Közkedveltsége abból fakad, hogy nagyon egyszerűen és gyorsan elkészíthető, ugyanakkor nagyon jót tesz az egészségnek. A bulgur valójában tört búza: a hántolt búzaszemeket előfőzés, hűtés és szárítás után rizsszem nagyságúra összetörik. Pontosan amiatt, hogy már elő van főzve, a bulgurt elég csak leforrázni (és ízesíteni), úgyhogy pillanatok alatt elkészül. Rosttartalma – mivel nálunk a durumbúzából készült változatok terjedtek el – kiemelkedő, éppen emiatt a glikémiás indexe jobb, mint például a fehér rizsé (azaz kevésbé gyorsan és magasra emeli a vércukorszintet, emiatt később leszünk újra éhesek), úgyhogy határozottan érdemes gyakrabban az étrendünkbe állítani.

Quinoa

A quinoa nagyon értékes, magas minőségű köretféleség. Tulajdonképpen nem is gabona, hanem mag. Táplálkozástudományi jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a szervezetünk számára szükséges létfontosságú esszenciális aminosavakat tartalmazza, azaz rendkívül értékes és jó növényi fehérjeforrás – emiatt például a vegán étrendet követőknek is nélkülözhetetlen alapanyag. Minőségi fehérjetartalma mellett diétás rostokban gazdag, emellett jelentős növényi magnézium-, foszfor- és vasforrás, illetve nagy előnye, hogy gluténmentes, ezért az arra érzékenyek és allergiások számára is fogyasztható (a gluténmentes jelöléssel ellátott).

Köles

A köles az egyik legősibb termesztett gabonaféle. Magas növényi fehérje- és rosttartalma miatt kiemelkedő tápanyagforrásunk. Vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedik (B-vitamin-komplexek, kálium, magnézium, vas, foszfor, fluor, szilícium). Könnyen emészthető, ezért emésztőrendszeri, vagy éppen epeproblémákkal küzdők is bátran fogyaszthatják, ráadásul az egyik legkevésbé allergizáló gabonafélénk. A köles rendkívül széleskörűen felhasználható, nemcsak köretként, hanem készíthetünk belőle főételeket, fasírtokat, felfújtakat, sőt akár nagyon finom desszerteket is: a növényi étrendet követők körében például igen népszerű a túrógombóc ízére hajazó kölesgombóc. Érdemes kísérletezi vele, és a változatos, egészséges táplálkozás érdekében gyakrabban fogyasztani.

Amaránt

Talán a legkevésbé elterjedt reformköret, pedig jelentős ásványianyag-, fehérje- és zsírtartalma révén kiemelkedik a gabonák, álgabonák sorából. B-komplex-vitaminokat, E-vitamint és C-vitamint is tartalmaz. Az esszenciális aminosavak közül a kéntartalmú aminosav- és lizintartalma haladja meg a többi gabonaféle értékeit. Szénhidráttartalma valamivel alacsonyabb, mint a többi köreté, ezért a fogyókúrázók és a szénhidrátanyagcsere-problémákkal küzdők is bátran étrendbe állíthatják. Magas rosttartalma miatt a glikémiás indexe is alacsony, emellett a benne található rostoknak köszönhetően jót tesz az emésztésünknek, bélrendszerünknek is. Az amarántból gyakran puffasztott, extrudált termékeket is készítenek, melyek a hagyományos nassolnivalók egészségesebb változatai. Az amaránt nagyjából 5 perces áztatás után másfélszeres vízzel megfőzve, fűszerezve remek köretalternatíva, hosszú távú fogyasztásával hozzájárulunk az egészségünk megőrzéséhez.

A cikkben elhangzó információk általános jellegűek, nem helyettesítik az egyéni dietetikai tanácsadást.