A városi ember folyamatosan küzd a megfelelő mennyiségű D-vitamin elfogyasztásával. Kutatások szerint tél végére a magyar lakosság mintegy 95 százalékának alacsony a D-vitamin-szintje. A megfelelő mennyiség bevitele különösen annak problémás, aki napja nagy részét irodában ülve tölti, és ritkán jut ki a napsütésre. A napsütés ugyanis az egyik legkönnyebben elérhető forrása ennek a fontos vitaminnak, és egy 15-20 perces séta dél körül a napon meg is oldhatja ezt a problémát. Akinek azonban nincs erre lehetősége, más megoldás után kell néznie.
Sokkal egészségesebbek lehetnénk
Márpedig a D-vitamin nagyon fontos a szervezet számára. Ez a zsírban oldódó vitamin nélkülözhetetlen a kalcium és a foszfor felszívódásához, és így a csontok egészséges fejlődéséhez, a csontritkulás megelőzéséhez, sőt, fogaink épségében is nagy a szerepe. Véd a magas vérnyomástól és bizonyos autoimmun betegségektől.
A legújabb kutatások szerint a koronavírussal összefüggésben olykor kialakuló citokinvihar kivédésében is segíthet,
illetve a termékenységre is hatással van. Szakemberek szerint az általános D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarországi halandóság 7–10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor pedig 2-3 évvel nőne. A diabéteszes cukorbetegség megelőzésében is szerepe van. Az 1950-es években Finnországban napi 5-6 ezer NE D-vitamint kaptak a gyerekek csukamájolajjal, ám később amerikai ajánlásra ezt csökkentették napi 400 egységre. Ennek következtében megnőtt a diabéteszes cukorbetegek száma, vissza is állították a korábbi mennyiséget, és a betegség előfordulása 80 százalékkal csökkent a gyerekek körében.
Így juthatunk elég D-vitaminhoz
A világ különböző részein eltérnek az ajánlások, Magyarországon napi 1500–2000 nemzetközi egység (NE) a javasolt mennyiség egy átlagos súlyú felnőtt számára. Csecsemőknél és kisgyermekeknél 400 NE, kisiskolásoknál pedig 1000 NE az ideális napi bevitel.
Ezt legkönnyebben új tudjuk megoldani, ha mindennap 15-20 percet sétálunk a napnak abban a szakaszában, amikor legalább 45 fokos szögben érnek minket a nap sugarai,
hiszen ez a vitamin a napfény hatására képződik a bőrben. Persze nem mindig megoldható a séta. Bizonyos ételekből, alapanyagokból is juthatunk D-vitaminhoz, ám a kutatások azt mutatják, hogy így megoldani a napi bevitelt nagyon nehéz, hiszen egy átlagos étrenddel a napi mennyiség lényegében nem fedezhető. D-vitaminban gazdag ételek közé tartoznak a zsíros halak, a halmáj, különösen a csukamájolaj, a tojássárgája, az élesztő, az anyarozs és a gombák. A megfelelő vitaminmennyiség bevitelében persze segíthetnek a különböző táplálékkiegészítők is.
Rengeteg vitaminhoz juthatunk a gombákból
A gombák az egyik legtöbb D-vitamint tartalmazó élelmiszerek, különösen akkor, ha szabadon (vagyis napfénynek kitetten) nőttek. A boltokban szinte mindig elérhető kétspórás csiperke (ebből kapható a barna és a fehér változat) nem tartalmaz túl sok D-vitamint, mindössze 8-9 nemzetközi egységnyit 100 grammonként. Ha azonban 15-20 percre kitesszük ezeket a gombákat a napra, máris 400 NE-re nő a vitamintartalmuk. A gombákban ugyanis akkor is képződik D-vitamin, ha már leszedve kerülnek napra, sőt, akkor még jobban, ha már fel is vannak darabolva. Egy kísérlet során szárított gombát tettek ki UV-B-sugárzásnak, és mindössze 1 grammnyi gombában 1600 NE D-vitamint találtak.
Jó tudni, ha gombászásra adnád a fejed
Ha úgy döntesz, hogy leszednél az erdőben néhány gombát, van néhány fontos szabály, amit érdemes ismerni. A legfontosabb: csak olyan gombát szedj, amit ismersz és magabiztosan be is tudsz azonosítani. A késői laskagomba például jó kiindulópont lehet, mert nincs olyan gomba, amely mérgező lenne, és hasonlítana rá. Ettől függetlenül mindig vidd el a gombákat bevizsgáltatni. Állami és magánerdőkben személyenként 2 kilogramm gyűjthető engedély nélkül. Ennél több bírsággal sújtható. Nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, Natura 2000-es területeken csak engedéllyel lehet gombászni, fokozottan védett erdőkben viszont tilos. Utak mentén, erősen szennyezett mezőgazdasági vagy ipari létesítmények környezetében nem érdemes gyűjteni, mert a gombák könnyen felszívják és elraktározzák ezeket a káros anyagokat, különösképpen a nehézfémeket. A különböző fajtájú leszedett gombákat érdemes egymástól elkülönítve tárolni, vigyázva, hogy ne sérüljenek meg, mert az nehezítheti az azonosítást.A rókagomba a nyerő
Különböző gombákban különböző mennyiségű D-vitamin található. Arról már írtunk, hogy a csiperke nem túl nyerő ebből a szempontból, ám a rókagombának 100 grammjában (egy csészényi felaprítva) 1200 NE-t találunk. Ugyancsak gazdag D-vitaminban a késői laskagomba és a siitake gomba is. Ezekkel is gyakran lehet találkozni élelmiszerüzletekben, és ha főzés előtt ki tudjuk tenni őket a napra 15-20 percre, akkor is rengeteg D-vitaminhoz juthatunk belőlük, ha nem vadon nőttek.
Ha szívesen elolvasnád, mi mindenre jó a rókagomba, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
