bab hosszú élet

A hosszú élet titka mindig is foglalkoztatta a tudományt, s immár lehetőség nyílik egy ideje arra, hogy az élettartamot a legkülönfélébb mutatók alapján lehessen vizsgálni. Az, hogy egyes területeken jóval magasabb a várható élettartam, mint más vidékeken, a táplálkozás minőségétől is függhet. 

Az, hogy az úgynevezett kék zónákban élők sokkal tovább élnek, mint a Föld egyéb területeinek lakói, régóta ismert. Ezekben a tengerparti régiókban rendszeresen ünnepelnek századik születésnapot is. Japán, Görögország partvidékei, Szardínia, Kalifornia, Costa Rica lakói messze vezetik a születéskor várható élettartamukkal a listát. A kutatók valószínűsítik, hogy a táplálkozásban kell ennek okait keresni.

Halat, vadat, s mi jó falat?

Nem feltétlenül a halfogyasztásban keresendő azonban a hosszú élet titka, egy sokkal hétköznapibb termény az, mely a fenti területek kedvelt fogásaiban szerepel. Dr. Dan Buettner, a National Geographic szakértője, aki többek között a kék zónákban élők mindennapjait dokumentálja, a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy 

minden kék zónában, ahol megfordult, a bab és más hüvelyesek a napi étrend fontos részét képezték és képezik ma is.

De vajon mit tudnak a hüvelyesek, hogy mindennapi fogyasztásuk ennyire megnöveli az egészségesen töltött évek számát?

Számtalan, hazánkban is megtermő zöldség tartozik a hüvelyesek hatalmas családjába. A pillangósvirágúak szárított magjait azonban mi, magyarok, csak ímmel-ámmal fogyasztjuk a kék zónákban élőkkel ellentétben, akiknek napról napra, szinte minden étkezés során kerül belőlük az asztalra. 

A hüvelyesek családjának minden tagja tele van tápanyagokkal, beleértve a rezet, vasat, magnéziumot, káliumot, folsavat, cinket, olyan esszenciális aminosavakkal, mint például a lizin. Mindemellett rengeteg fehérjét és rostot is tartalmaznak, vagyis képesek helyettesíteni akár a húst is az ételekben. A pillangósvirágúak termesztése és fogyasztása nem csak élelmezési szempontból lehet előnyős, mivel a velük szimbiózisban élő baktériumok révén képesek megkötni a légkör nitrogéntartalmát, nem igénylik a műtrágyázást sem, vagyis kiváló környezettudatos alternatívát is jelenthetnek. 

A világ jelentős részén alapvető részét képezik a táplálkozásnak a különféle babfélék és egyéb hüvelyesek, ám az európai kultúra a fogyasztásukat a szegénységhez köti. Az év jelentős részében csak konzerv vagy szárított formában érhetők el, utóbbi pedig megnehezíti elkészítésüket, hiszen az előáztatás és a hosszú főzési idő kevéssé barátja a modern konyhaművészetnek. 

Hazánkban ráadásul még európai szinten is feltűnően keveset eszünk belőlük, a kontinens átlagának alig a felét. Pedig érdemes lenne, hiszen élettani előnyük már akkor is számottevő, ha nem vesszük figyelembe azt, miként járulhatnak hozzá hosszú és egészséges életünkhöz. 

A rendszeres hüvelyesfogyasztás, bár természetesnek tűnik, hiszen sokan éppen ezért nem eszik, kiválóan serkenti az emésztést, mivel javítja a bél tranzitját. Fehérjetartalmuk kimagasló, rengeteg vasat tartalmaznak, így az egyre dráguló húsokat is bátran helyettesíthetjük velük, és még a vitaminhiánytól sem kell tartanunk. Mivel B-vitaminban is bővelkednek, a haj, a körmök és a bőr egészségére is jótékony hatással vannak.