Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A német Stiftung Warentest fogyasztói szervezet munkatársai egy vizsgálat során számos konzervből mutattak ki egy bizonyítottan hormonkárosító hatású anyagot, a BPA-t.
Szinte nincs olyan háztartás, ahol ne lenne a spájzban vagy a konyhaszekrényben néhány konzerv. Nem árt azonban tudni, hogy az ilyen élelmiszerek fogyasztása nem kockázat nélküli – és nem csak amiatt, hogy sok sót, tartósítószert és más adalékanyagot tartalmazhatnak.
A német fogyasztóvédelmi szervezet legalábbis az 58 vizsgált mintából – amelyek közül 15 készételből, 10 paradicsomkonzervből, 10 tonhalkonzervből, 10 kókusztejből, 7 borsó- és répakonzervből, másik 6 pedig sűrített tejből származott – 51-ben, vagyis a termékek közel 90 százalékában találták meg a hormonkárosító biszfenol-A-t, más néven a BPA-t – hívta fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
A tesztelt termékek több mint harmada itthon is kapható.
A hormonokat károsítja a BPA
A biszfenol-A egészségre gyakorolt hatása többek között abban nyilvánul meg, hogy felboríthatja a hormonrendszer működését, és károsíthatja a termékenységet. Ennek fényében az EU-ban már megtiltották használatát a cumisüvegeknek és a pénztárgépek nyugtapapírjának gyártásánál.
Az élelmiszer-csomagolásokban való felhasználásának betiltásáról jelenleg uniós szinten folynak a tárgyalások.
A jelek azt mutatják, hogy az uniós szakértők sokáig lebecsülték a veszélyt. Erre utal, hogy csak a közelmúltban, 2023 áprilisában csökkentették az elfogadható napi beviteli értéket, ami azt jelzi, hogy a szervezetbe jutva az anyag mekkora mennyiség alatt nem képvisel hormonkárosító kockázatot. Szemléletes adat, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által meghatározott “elfogadható napi bevitel érték” 20 000-szer alacsonyabb a korábbihoz képest.
Az EFSA számára az egereken végzett vizsgálatok során megfigyelt, az immunrendszerre gyakorolt hatás volt a döntő: miután a BPA-t vemhes és szoptatós anyaállatoknak adták,
az utódok lépében megnőtt az úgynevezett T-helper sejtek koncentrációja, ami az emberekben allergiás tüdőgyulladás és autoimmun betegségek kialakulásához vezethet.
Szinte minden konzervben ott van a hormonkárosító anyag
A német szakértők számos készételben, egytálételben és levesben is viszonylag magas BPA-koncentrációt állapítottak meg a teszt során. Ez azért is problémás, mert a konzerveket jellemzően nagyobb adagokban fogyasztjuk, ami azt jelenti, hogy több hormonkárosító hatású BPA-t viszünk be velük, mint más termékekkel.
Mindössze a sűrített tejkonzervekben és egy sárgarépás borsókonzervben nem volt kimutatható mennyiségű BPA.
A szakemberek úgy vélték, bár a szennyezett termékek egyszeri fogyasztása nem veszélyes, hosszú távon kockázatot jelenthet.
Hasonló eredményre jutott a Dán Fogyasztói Tanács (Danish Consumer Council) THINK Chemicals nevű szervezetének májusi tesztje is, amely 10 konzerv- és 8 üdítősdobozt vizsgálva mindegyik termékből kimutatta valamilyen biszfenolvegyület jelenlétét.
A gyártók is tudnak a káros anyagokról
A problémával a gyártók is tisztában vannak. Egyes cégek ezért igyekeznek minimálisra csökkenteni a BPA mennyiségét a konzervdobozokban az epoxigyanta nevű anyag mellőzésével. Ez, a korábban belső bevonatokhoz felhasznált anyag ugyanis BPA-t tartalmaz.
A legtöbb gyártó egyébiránt azt állítja, hogy BPA-mentes belső bevonattal ellátott konzervdobozokat és fedeleket használ. Álláspontjuk szerint az anyag azért lehet ott mégis termékeikben, mert a nyersanyagok eleve szennyezettek lehetnek a környezetkárosítás miatt.
Tudni kell azt is, hogy a konzervdobozokat kívülről még mindig BPA-tartalmú festékkel vonják be, így megtörténhet, hogy az a gyártás során a konzervdobozok belsejébe kerül. A BPA kis mennyiségben történő átvitele a független szakértők szerint előfordulhat a kopás vagy a bevonatok hevítésekor fellépő magas hőmérséklet révén is.
Csökkenthető a hormonkárosító anyagok általi kockázat
A Tudatos Vásárlók Egyesülete összeszedett néhány tippet, amelyet követve csökkentheted vagy akár meg is szüntetheted a hormonokra káros hatást.
- Lehetőség szerint mindig friss alapanyagokból főzz.
- Ha nincs is lehetőséged főzni, fogyassz kevesebb konzervet, hogy csökkentsd a BPA-nak való kitettséget. Nem szabad elfejteni azonban, hogy a vegyület megtalálható az uzsonnás dobozokban, az ivóvízpalackokban és a csapvízben is.
- A tartós élelmiszerek közül válaszd inkább a hormonrendszert nem veszélyeztető fagyasztott zöldségeket, ételeket vagy az üvegedényes kiszerelésű konzerveket.
- A paradicsom és a kókusztej esetében vásárolj dobozos változatokat.
- Élelmiszerek és italok tárolásához üveg vagy rozsdamentes acél anyagú termékeket használj.
- A megvásárolni kívánt termékeken keresd a “biszfenolmentes” feliratot. A BPA-mentes/BPA-free jelölés nem feltétlenül elegendő, az így jelölt termékek ugyanis más, szintén egészségügyi kockázatot jelentő biszfenolokat továbbra is tartalmazhatnak.
A biszfenolok által képviselt kockázat a vizespalackokat is érinti. Erről itt olvashatsz bővebben.
