Nem árt fenntartásokkal kezelni a fitneszinfluenszereknek azokat a kijelentéseit, melyek szerint napi fél óra mozgással simán megszabadulhatunk a zsírfeleslegünktől, sőt feszes hátsónk, kockahasunk és deltás felsőtestünk is lehet, vagyis csekély ráfordítással bármit elérhetünk, amit korunk szépségideálja megkíván.
Az igazság ezzel szemben az, hogy a megfelelő táplálkozásnak legalább olyan fontos szerepe van a testösszetételünk alakításában, mint a sportolásnak, vagyis hiába edzünk szorgalmasan, ha közben összevissza eszünk. Ha tehát fogyni, állóképességet növelni vagy izmot építeni akarsz, nagy csodákat ne várj napi fél óra laza edzéstől (a magas intenzitású edzés más kérdés, azt viszont nagyon nem ajánlott napi szinten végezni), az egészséged megőrzése szempontjából azonban nagyon is sokat jelent bármilyen csekély mértékű fizikai aktivitás.
1. Egy rakás betegséget megelőzhetsz
A nyugati típusú országokban a nagyvárosi életforma szinte egyet jelent az állandó rohanással. Ha valóban szaladnánk, akkor legalább levezethetnénk a felgyülemlett feszültség egy részét, csakhogy a valóságban sokan még a rohanást is ülve csinálják. Gondolj bele: ma már az autóból sem kell kiszállnunk ahhoz, hogy felhörpintsünk egy kávét vagy bekapjunk néhány falatot, elég, ha letekerjük az ablakot. Tulajdonképpen bármilyen elfoglaltság közben mindössze néhány kattintással varázsolhatunk ebédet az asztalunkra.
És miközben teljesen magától értetődőnek vesszük ezeket a zéró energiabefektetéssel járó szokásokat, kevésbé gondolunk bele abba, hogy a modern kori vívmányok, a kényelmi termékek és szolgáltatások nemcsak a mindennapjainkat könnyítették meg, de azt is, hogy kockára tegyük az egészségünket. A kutatások lesújtó számokkal is alátámasztják, hogy mennyire veszélyes a túlságosan elkényelmesedett életmód: két és félszer nagyobb a kockázata a korai halálozásnak akkor, ha naponta több mint 10 órát töltünk ücsörgéssel, mint akkor, ha legfeljebb 6,5 órát.
Ebből a nézőpontból tehát nagyon is sokat jelent a napi fél óra mozgás, és a jó hír az, hogy még csak nem is kell megterhelő sporttevékenységeket végezni ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket: lehet futni, kerékpározni, tornázni, de már azzal is kompenzálhatjuk a sok ülőmunkát, ha törekszünk arra, hogy ahova csak lehet, gyalog járjunk.
2. A szíved is meghálálja
Főleg, ha kardiózol. A statisztikák szerint az Európai Unióban minden ötödik elhalálozás oka szívroham vagy agyvérzés, ezeknek a rendellenességeknek a kockázatát pedig jelentősen növeli a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a túlsúly és a mozgásszegény életmód. A dohányzás és az alkohol mellőzése, a pihentető alvás, a stresszmentes életmód, valamint az egészséges táplálkozási szokások kialakítása (sok zöldség, hal, csirke és olajos magvak fogyasztása) mellett a rendszeres mozgásnak van a legnagyobb szerepe szívünk egészségének megőrzésében.
Az orvosok szerint naponta 30 perc alacsony intenzitású fizikai tevékenység végzésével akár 24 százalékkal csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségekből adódó halálozás kockázatát. Ezt a harminc percet pedig simán fel lehet osztani, részletekben teljesíteni, így az időhiány sem lehet kifogás, főleg hogy simán beleszámít a fizikai aktivitásba a kutyasétáltatás, a kertészkedés, sőt még az is, ha a kedvenc sorozatodat állva, például vasalás közben nézed.
3. Energikusabb és hatékonyabb leszel a munkában is
A fizikai aktivitás nemcsak a testi épségünkre, de a mentális jóllétünkre és a szellemi teljesítőképességünkre is pozitív hatással van. Akárhányszor mozgással indítom a napom, a közérzetem is sokkal jobb az átlagosnál, és a munkában is sokkal hatékonyabbnak érzem magam, ez pedig nem lehet véletlen egybeesés. A legismertebb hormon, amelynek termelődésére a mozgás közvetlen hatással van, az endorfin. Az örömhormonnak is nevezett vegyület felszabadulása euforikus érzést okoz, ezért él át az ember egy-egy kiadós edzés után jóleső, boldog elégedettséget. Az endorfin ráadásul az immunrendszert is erősíti, és csökkenti a stresszt.
A sportolás mindemellett a vérkeringést is fokozza, aminek következtében több oxigén és fontos tápanyagok jutnak az agyunkba és más szerveinkbe, elősegítve a munkájukat. És a BDNF nevű fehérjéről hallottál már? Az agyi eredetű növekedési faktor feladata az, hogy meggátolja a meglévő agysejtek pusztulását, és elősegítse az újak képződését, illetve a sejtek közötti kapcsolatok kialakulását, vagyis garantálja az agy folyamatos megújulását. Minél nagyobb mennyiségben van jelen az agyban, annál gyorsabban és hatékonyabban tanulunk meg új dolgokat, és kevésbé is felejtjük el őket. A kutatások szerint különösen az intenzív mozgásformák vannak jó hatással a BDNF-szintre: egy német tanulmány szerint a magas pulzustartományban végzett edzések 20 százalékkal növelik a tanulás hatékonyságát. Nem kell azonban feltétlenül sprintelgetni, már azzal a napi legalább harminc perc mozgással is sokat tehetünk szellemi egészségünk megőrzéséért és az időskori elbutulás megelőzéséért.
Ne feledd, hogy az egészséges életmódra törekvés csak akkor lehet teljes körű, ha a táplálkozás és az alvás terén is az előnyödre váló szokások kialakítására törekszel.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
