1. hét: Most először komolyan sportolnak
Három fiatal amatőr, Ancsa, Erika és Zsófi próbára szeretné tenni a kitartását. Elhatározták, hogy a Nike Budapest Félmaraton 21 kilométeres távját lefutják szeptember 5.-én.
2. hét: Hőségriadóban, tengerparton és szerenáddal futni
3. hét: A futás kiváló mellékhatása a fogyás
4. hét: Feszes lábbal átkelni a lélektani határon
5. hét: Kísértések és mélypontok közt.
6. hét: Az első pár perc a legkeményebb
Ancsa
Egyre sűrűbben jöttek az emlékek
Leltár: A Debrecenben töltött egy hét alatt két és fél óra futás, félmaratonnyi km, 5 hamburgernyi elégetett kalória
Amikor édesanyám otthon kérdezte, hogy milyen hosszú a Margitsziget-kör, azt mondtam neki, hogy kb. annyi, mintha Debrecenben a Nagyállomástól hazáig futnék. Akkor lepődtem meg, hogy amit eddig én 20-25 perc alatt busszal tettem meg, most le tudom futni fél óra alatt. Ha picit még edzem, le is hagyom.
Végül a tisztább levegő és a kevesebb ember, autó miatt maradtam a Nagyerdő körüli futásnál. Az emeletes házak mögötti kis utcákba érve elkezdtem melegíteni. Már ekkor is sok régről ismert embert láttam sétálni. Ahogy elkezdtem futni, s váltottam gyorsabb tempóra, úgy jöttek egyre sűrűbben az emlékek: telefonfülkék (amik már nem is léteznek) összes izgalmas beszélgetése, régi szerelem (azt hiszem, ekkor inkább dühből futottam), egyetemi koncertek, szökőkútban fürdés, a világ legjobb hamburgere, klinika, édesapám, görkorizás a város valószínűleg legtöbb maggal fedett kerékpárútján, a temetőig vezető út összes titka.. Egész estés film kerekedett az emlékképekből.
Turkálóban is találsz futóruhát
Egészen más a saját városodban futni, büszkeség tölt el, ahogy előrehaladva magadévá teszed az utcákat, amik régen még olyan furcsán, hosszúak, titokzatosak voltak. Egyedül a bokámba enyhén nyilalló fájdalom zökkentett ki az önfeledt mozgásból. Előző este ugyanis kissé meghúzódott, de nem nagyon figyeltem rá, gondoltam, hamar múlik. De azóta sem tökéletes, kímélnem kell egy rövid időre. Szerencsére már az új cipőmben futottam, ami nagyon jól tompítja a „talajfogást”, így – ugyan nem futottam túl sokat – egészen jól teljesítettem a heti adagomat.
Lassan közeledik a Félmaraton időpontja, s visszagondolok az első körökre a Margitszigeten, amit még utcai rövidnadrágban, 10 éves sportcipőben, pamutpólóban tettem meg. Most egy klassz, új cipőm van, kényelmes futófelsőm, és kétféle hosszúságú futónadrágom. Az embernek igénye lesz egy idő után arra, hogy olyan ruhát hordjon, ami „akadálymentes”, ami a legkevésbé gátolja a futásban, sőt... elősegíti azt. Bármiben lehet futni, de ha az embernek nincs pénze (volt ilyen), be kell nézni egy second hand üzletbe, s végigtúrni az összes ruhát. Jó néhány - futáshoz tökéletes - pólómat szereztem be ilyen helyekről.
Most reggel arra gondolok, hogy este újabb edzésre megyek. Már vannak bevált helyeim, amiket szeretek. Az elején (már előre) fáradt aggyal, testtel gondoltam arra, hogy kemény lesz az aznapi futás. Mára eljutottam oda, hogy része lett a napjaimnak, és úgy várom ezeket az alkalmakat, mintha randevúra mennék. Kicsinosítom magam (felveszem a frissen mosott futószerelést, előveszem a pulzusmérő órát), kiveszem a szekrényből a topánkámat (a féltve őrzött sportcipőt műgonddal kötöm meg), majd hevesen dobogó szívvel lépek ki az ajtón, hogy találkozzam azzal, ami termeli a boldogsághormonokat a szervezetemben.
Ajánlott zene: Chemical Brothers - All Rights Reversed
Erika
Örültem, hogy hazamehetek
Leltár: csütörtökön egy Margitkör és erősítő gyakorlatok
Ez a hét egészen nyugis volt. Nem feszítettem túl magam, pihentem, ahogy elő lett írva. Az orvosommal csak telefonon beszéltem, sajnos nem jutottam el hozzá személyesen, de ajánlott egy kenőcsöt, ami segít a lábamat regenerálni. Azt mondta, hogy nincs feltétlenül csonthártya gyulladásom, mert az nem múlna el pihentetéssel, hanem folyamatosan lüktetne. Mivel elmúlik a fájdalmam, ha nem futok, ezért megpróbálom az ajánlott krémet, és ha nem működik, akkor elmegyek ortopédiára.
A csütörtöki futás lassú kis döcögés volt, délután 4-kor mentem ki, így rendesen kaptam a melegből és a napsütésből, úgyhogy a végére már küzdöttem a levegőért. Nagyon nem volt kedvem hozzá, a kötelesség vitt előre. A végén fájt a lábam is, úgyhogy örültem, hogy elhagyhatom a terepet és hazamehetek.
Ezen kívül erősítő gyakorlatokat csináltam, hasizom, hátizom... Nagyon nehezen ment, a hátizmom elég gyenge, és ezzel újra és újra szembesülnöm kell. S még azzal is szembe kellett néznem, hogy kevésbé vagyok hajlékony, mint azelőtt. Tavaly ősszel megpróbálkoztam a balettal kezdő felnőtteknek, akik még soha nem próbálták még ki. Akkor a félév végére egészen jól éreztem magam, a mostani állapotom egyáltalán nem éri el azt a szintet. Eléggé merev lettem, és emiatt nyögvenyelősen mentek a gyakorlatok. Rá kellett jönnöm, hogy nem szabad elhanyagolni a gerinctorna gyakorlatokat, mert csak úgy lesz teljes az érzés. A futás alapvetően ‘összenyomja' az embert és SOK tornával lehet újra kinyújtani. Igazából kiderült számomra, hogy nem a hozzám illő sport, kiegészítésnek okés egyszer-kétszer, de hosszú távon, rendszeresen nem csinálnám. Már csak két hét és bevetés, egy kicsit rémisztő.
Zsófi
Floridában mindig rám mosolyogtak
A hét első futása megint bebizonyította, hogy reggel nem igazán megy nekem a futás. Sokkal jobb, ha a nap folyamán bemelegedtek már az izmaim, és este vagy délután kezdek neki a futásnak. Kedden a 30 perc kisebb nagyobb sétákkal sikerült, ezzel búcsúztam Floridától. Csütörtökön már itthon, Kecskeméten futottam, merőben új környezetben. Mivel a belvárosban lakom, így nehéz lett volna elkerülni a kíváncsi tekinteteket és az autókat a járda mellett. Itt a hangulat is teljesen más volt, egyetlen lánnyal találkoztam, aki ugyanúgy futott, mint én, és próbáltam rámosolyogni, mint ahogy velem tették Sarasotában, de a leányzó nem viszonozta. Ezután elhatároztam, hogy mindenképpen terepet váltok, és valami nyugisabb környéken fogok futni, egy kintebbi városrészben, ahol a nagymamám lakik.
Az útvonal kialakításában a Nike futós honlapja segített. Itt az ember rákereshet bizonyos városokra, és ha szerencséje van, akkor talál különböző útvonalakat, amik alkalmasak a futásra, és a honlapra regisztrált futók töltötték fel. Kecskemétre több útvonalat is kiad, más és más hosszúsággal. Természetesen nem kell végig ugyanazt az útvonalat követni, de támpontnak nagyon jó, illetve a googlemaps.com is csodás, ha az ember ki akarja találni, hogy milyen új irányba fusson.
Vasárnap 50 percet kellett futni, amitől őszintén szólva nagyon tartottam, de végül sikerült lefutni 7,6 km-t ennyi idő alatt, aminek nagyon nagyon örültem, mert akkor kb. ennyi időre lesz szükségem ahhoz, hogy majd szeptember 5-én lefussam a táv rám vonatkozó részét. Most ismét élveztem a futást, reggae szólt a fülhallgatóból, és csak vittek a lábaim. Amióta itthon vagyok, váltottam bérletet egy itteni fitneszterembe, és szinte minden nap járok: spinning, alakformáló és különböző alkalmakra, amiknek az lenne az elsődleges célja, hogy még jobb legyen az állóképességem.
