A válasz talán kiábrándító, egyben tanulságos is: tulajdonképpen a véletlennek és egy japán lépésszámláló gyártójának köszönhető a 10 ezer lépés koncepciója. Mára kísérletek is alátámasztották, hogy 7-13 ezer lépést érdemes megtenni azért, hogy egészségesebbek legyünk, de annak idején nem tudományos kísérletek alapján döntöttek úgy, hogy ez legyen a mágikus szám.
10 ezer lépés: a hatvanas évekből ered
Japán 1964-ben olimpiát rendezett: a tokiói játékokat megelőzően a japánok figyelme a sport irányába fordult, és széles körben elterjedt az az ismeret, hogy
a rendszeres testmozgás a magas vérnyomás, a stroke és a diabétesz megelőzésében is fontos szerepet vállal, valamint elősegíti az egészséges testsúly kialakítását.
A mozgás legegyszerűbb módja a gyaloglás: nem kell hozzá sem különleges felszerelés, sem előképzettség, bárki végezheti.
Ekkor vezették be a modern lépésszámlálót is a japán piacra – a csuklón viselhető eszköz megmutatta, hány lépést tett meg viselője egy nap. A fitneszőrület közepette tökéletes volt az időzítés, így a lépésszámláló hamar igen népszerűvé vált. Japánban sétaklubokat alapítottak, melyek szlogene a Manpo-kei lett: ez tízezer lépést jelent, egyben a lépésszámláló márkaneve is volt, a tagok pedig legalább ennyit gyalogoltak naponta.
Mára az egészséges élet velejárója lett
Japánból aztán világ körüli hódító útra indult a tízezer lépés: ma már kevesen tudják azt, honnan is ered pontosan ez a szám, ugyanakkor több kutatást is végeztek azzal kapcsolatosan, hogy valóban van-e értelme kitűzni magunk elé a célt. A Ghenti Egyetemen a kétezres évek elején vizsgáltak olyan embereket, akik elfogadták a 10 ezer lépés kihívását: lépésszámláló mellett aktivitási naplóval is ellenőrizték, hogy a jelentkezőknek sikerül-e végrehajtaniuk vállalásukat. A jelentkezők fele sikerrel járt, és a gyaloglásnak meg is volt a gyümölcse – ők jobb általános egészségnek örvendhettek, és jobban is érezték magukat a bőrükben, mint azok, akik kevesebbet gyalogoltak.
Később is vizsgálták a kísérlet résztvevőit – ekkorra a legtöbbjük esetében nagymértékben csökkent a naponta megtett lépések száma a 10 ezerhez képest. A kutatók azt találták, hogy a négy évvel korábbi kihívás teljesítésének nem voltak hosszú távú hatásai esetükben, akkori jó egészségüket az aktuálisan megtett távolságnak köszönhették, amint viszont lejjebb adtak a gyaloglás mennyiségéből, elvesztették a megszerzett előnyöket. Ez azt is sugallja, hogy ahogyan a diéta helyett is érdemesebb életmódváltásba kezdeni, úgy a mozgást sem lehet abbahagyni, ha hosszú távon szeretnénk élvezni annak pozitív hatásait.
Kevesebb is elég lehet
A WHO nem lépésszámot ajánl, hanem heti 150, mozgással töltött percet, vagy 75 percnyi intenzív mozgást javasol mindenkinek: egy kutatás pedig azt állítja, tulajdonképpen 7 ezer lépés körül már elég sok előnyt érünk el, amit tovább lehet fokozni a lépésszám 10 ezerig emelésével, de ennél több gyaloglás már nem hoz akkora ugrást az elért haszonban, mint a 10 ezer lépésig vezető út.
A lépésszám ugyanakkor könnyen mérhető, megjegyezhető: a szakemberek szerint viszont akkor sem kell aggódnunk, ha nem érjük el ezt a mágikus számot,
bár érdemes törekedni minél nagyobb értékre. Bármennyit is gyalogoljunk, azzal saját egészségünkért teszünk, ennek tudatában hasznos minél több lépést megtenni. Okostelefonjaink és okosóráink segítenek ezek mérésében – az egészséghez vezető út ma könnyebb, mint valaha volt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
