A NASA január 8-án indított Holdra szállása meghiúsult, amit a navahó indiánok például egyáltalán nem bántak. A Peregrine–1 ugyanis emberi hamvakat is elhelyezett volna az égitesten, amelyet az észak-amerikai bennszülöttek szentnek tartanak.
A közkeletű felfogás szerint nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani gyorskötöző, szigetelőszalag és WD-40 nélkül. Valóban így lenne?
Az űr meghódításának nem csak eszmei értéke van, nem véletlen, hogy a hidegháború során megkezdett versenyfutás napjainkra ismét kiélezett versenyhelyzetté vált. A világűr kiaknázásának csak a képzelet szabhat határt, a versengő országok egész iparágakat telepítenének a sztratoszférán túlra. Nagyon úgy tűnik, van, akinek már most is sikerült.
„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – ez a mondat 54 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án a Holdról hangzott el Neil Armstrong amerikai űrhajóstól. Akkor még nem is sejtettük, hogy fél évszázaddal később újra ember lehet a Holdon. Noha ez valóban egy újabb hatalmas ugrás az emberiségnek, azért nem árt azzal tisztában lenni, hogy az űr, a Mars vagy épp a Hold egy emberi egészségre veszélyes, rendkívül ellenséges környezet.
A Holdra felnézünk, ha épp visszatükrözi a Nap fényét, tisztában vagyunk az ár-apály jelenséggel, olykor csodáljuk, megfigyeljük, de azért ennél többet nem foglalkozunk vele. Pedig kiaknázatlan lehetőségek egész tárházát jelenti.
Egyre közeleg az időpont, amikor ember lép a Mars felszínére. Jim Bridenstine a NASA-tól három éve azt mondta, hogy 2033-ig szeretnék megvalósítani a küldetést. Csak az odaút 7-9 hónapon át tart, majd ezt követően 30 napot töltenének a bolygón az asztronauták. No de kik lesznek a szerencsés kiválasztottak?
A Szputnyik–1 fellövésével elindult az űrverseny, melynek kezdeti szakaszában az Egyesült Államok kétségbeesetten próbálta utolérni a markáns előnyben lévő Szovjetuniót. Az amerikai kormány eleinte még nem egy emberi legénység holdra szállásával akarta megverni a szovjeteket, hanem sokkal bizarrabb és pusztítóbb ötletet eszelt ki, az atombomba felhasználását.
A NASA a vörös bolygó körül keringő űrszondája 250 kilométeres magasságból kapott lencsevégre egy furcsa alakzatot, amely sokak szerint kísértetiesen hasonlít a kedves angol mesehős, Paddington maci arcára.
Több mint 50 évvel ezelőtt lépett utoljára ember a Holdra. Most egy új program keretében újra elindulunk, s ezek a szakemberek alkotják majd a legénységet, akik körberepülik a Földet kísérő égitestet.
Újabb Föld-szerű bolygót azonosított a NASA, amely potenciálisan lakható lehet.
A Netflix A listás sztárokkal teletűzdelt filmjének alapkonfliktusa, hogy egy üstökös halad ütközőpályán a Föld felé. Erre az emberek különféleképp reagálnak, és itt a különféleképp leginkább az „idiótán” diszkrétebb megfogalmazása. De mit szólnak ehhez a tudomány képviselői, hogyan kommentálják az emberiség kihalását fenyegető helyzetet?
Az élet és a történelem folyása karácsonykor sem áll meg, és a világ sorsát megváltoztató események – az első normandiai angol király megkoronázásától az utolsó szovjet vezető lemondásáig – olykor a legszentebb három napban esnek meg. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.
