A Kanadában található Last Chance-tóban rengeteg foszfátot találtak, ami elengedhetetlen kelléke lehetett az élet kialakulásának, így könnyen elképzelhető, hogy a Földi élet ehhez hasonló tavakban keletkezett.
A NASA 1959 óta 350 űrhajóst képzett csak ki, és meg is van az oka annak, hogy mindössze ennyien bizonyultak alkalmasnak.
A Szovjetunió teljes titokban tréningezte azokat, akik közül végül Jurij Gagarint választották ki arra, hogy első oroszként az űrbe mehessen: a felkészülés során válogatott próbatételeknek voltak kitéve a vadászpilóták.
„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – ez a mondat 54 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án a Holdról hangzott el Neil Armstrong amerikai űrhajóstól. Akkor még nem is sejtettük, hogy fél évszázaddal később újra ember lehet a Holdon. Noha ez valóban egy újabb hatalmas ugrás az emberiségnek, azért nem árt azzal tisztában lenni, hogy az űr, a Mars vagy épp a Hold egy emberi egészségre veszélyes, rendkívül ellenséges környezet.
Kis bolygónkon az elmúlt évszázadok során számtalan izgalmas kutatást folytattak az ikerpárok viselkedésének behatóbb megismerésére. A tudományos vizsgálatok mára új színteret kaptak: a világűrt.
Néhány percet töltött mindössze a levegőben a Mariner–1 űrszonda: a NASA apró, de drága hibát vétett programozásakor, így nem tudta teljesíteni küldetését.
A holdra szállás meg sem történt, soha nem járt ember rajta, egy földi stúdióban rögzítették azokat a képsorokat, amelyeket aztán nekünk úgy adtak el, mintha a világűrben forgatták volna őket: ugye, hogy te is hallottad már ezeket a mondatokat?
Nem mindig jön le, ami felmegy – pontosan ez okozza az egyik legnagyobb gondot az űrkutatás számára. Persze most nem az asztronautákra gondolunk, hanem az űrben maradt, elsősorban a rakéták indítóanyagából és a használaton kívüli műholdakból származó törmelékekre, vagyis az űrszemétre.
Az ember találkozása az űrrel visszatérő téma a filmekben. De itt is igaz, hogy nem feltétlenül érdemes elhinned, amit a vásznon látsz.
Ha azt gondolod, hogy az emberek csak a legszükségesebb dolgokat viszik magukkal az űrbe, nagyot tévedsz!
A köztudatban az 1986-os Challenger-katasztrófa volt a világ legsúlyosabb űrhajósbalesete, de ennél sokkal több életet követelt egy 1960-as tragédia.
A NASA Artemis program már jövőre embert küld a Holdra, ehhez pedig új űrruhákra is szükség volt: az Axiom Space tervezte meg ezeket.
