A Balaton sótartalma átlépte az 500 milligramm per literes határt. A szakemberek szerint ez már az ökoszisztémára is hatással lehet.
Az ökoszisztéma egyensúlyát fenyegeti a Balatonnál megjelent úszó kagylótutaj terjedése.
Generalista ragadozó, szapora telepes: az amerikai nyérc lehet a következő probléma, mely hazánk élővilágát veszélyezteti. A kutatók a lakosság segítségét kérik.
A városok betondzsungelében egyre nagyobb szükség van apró zöld menedékekre: erre kínál látványos megoldást a Miyawaki-erdő módszere. Ezek az úgynevezett zseberdők kifejezetten őshonos növényfajokból állnak, és céljuk a helyi ökoszisztémák gyors helyreállítása.
Egyre jobban terjednek az invazív állatok hazánkban, egy újabb fajra figyelmeztetnek, a márványrákra.
Egyre gyorsuló ütemben halad a Balaton vizének felmelegedése – ennek hatására új fajok is megtelepedhetnek, köztük a tócsagaz és a nagy tüskéshínár, amelyek kellemetlenné tehetik a fürdőzést.
Angliában néhány éve egy akvarista piranhákat engedett a yorkshire-i Martinwells Lake tóba. Az állatok tetemét halászok fedezték fel, de eddigre már több kacsa és hal eltűnt a tóból, amiben egyébként gyerekek is gyakran játszanak. Na de mi a helyzet a Balaton élővilágával?
A fajtársak készségesen segítik egymást, az idegen fajokkal azonban többnyire harcban állnak. Ismerős? Bizony, a fák is így működnek. A természet csodái mai részében Peter Wohlleben erdész könyveiből hoztunk néhány érdekességet.
A 94 éves természettudós legújabb dokumentumfilmjében nemcsak azt szemlélteti, hogy saját gyermekkora óta milyen mértékben változott meg a Föld biodiverzitása, hanem utat mutat ahhoz, hogy helyrehozzuk azt a hatalmas hibát, amit elkövettünk az élővilág és saját magunk ellen.
