Az emberiség épített története számos megfejtendő rejtélyt tartogat. Vajon hogyan voltak képesek elődeink a technológia fejlődésének korai időszakában olyan építményeket létrehozni, melyeket még ma, gépek segítségével is nehéz lenne?
Milánó szívében, az észak-olasz város főtere és a világhírű Scala között található a II. Viktor Emánuel Galéria, Olaszország egyik legimpozánsabb építészeti remeke. A 19. századi nagypolgári elegancia passzázsa a mai napig a luxus fellegvára.
Van annak valamilyen nehezen körülírható varázsa, ha egykor pompázatos, ám napjainkra igencsak elhanyagolt és elhagyatott épületeket nézegetünk. Ahol egykor zajlott az élet és szorgos kezek takarították a megbújó porcicákat, ma már nincs semmi más, csak rozsda, por és enyészet – és a mindent visszahódító természet.
A híres olasz labdarúgó-stadion, a San Siro Stadium nemcsak a meccsek hangulata miatt emlékezetes: legújabb átalakításai révén egy optikai illúzióval kihívás elé állítja az emberi érzékelést.
Mindössze 190 nap alatt építették föl 1850-ben, az első világkiállításra készülve a londoni kristálypalotát. Mai szemmel nézve egy egészen apró újítás tette lehetővé, hogy ilyen rövid idő alatt elkészüljön a világ akkor leghatalmasabb épülete: az üveg és acél csoda, Joseph Paxton művének alkotóelemeit szabványosított csavarokkal és anyákkal szerelték össze.
Delhi híres műemlékét, a Vörös Erődöt nemcsak az idő, hanem a város fullasztó szmogja is kikezdi: az épület falaira vastag, fekete réteg rakódott le, amely jól mutatja, mennyire átalakítja az életünket a folyamatos a légszennyezés.
Ma már csak Gruen-hatásnak nevezzük azt, melyet leginkább a bosszantó és idegesítő érzéshez hasonlóan érzünk, ha plázákban bolyongva nem találjuk meg, amit épp keresünk. A nevet adó építészről film is készült, sokan mégsem tudják, hogy ki az, aki miatt rendre eltévedünk a bevásárlóközpontokban.
Hazánk építészete rendkívül sokszínű, némelyiket legendák és izgalmas történetek övezik. Előfordul, hogy nap mint nap elmegyünk úgy épületek mellett, hogy már észre sem vesszük a szépségüket, nem foglalkozunk történelmi jelentőségükkel. Ebben a kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon el tudod-e helyezni ezeket az épületeket a térképen, tudod-e, melyik vármegyében vannak.
A Bell telefontársaság indianai központját, egy hétemeletes, 11 ezer tonnás épületet, egész egyszerűen arrébb tettek. De még csak nem is tegnap, 21. századi csúcstechnológiával, hanem 1930-ban. A benne dolgozók ebből persze az égvilágon semmit sem érzékeltek.
Sanghaj ikonikus, régi épületeit elképesztő módon helyezték arrébb, a technikai bravúrról videó is készült. Megmutatjuk.
A világ legtöbb országában akadnak olyan híres épületek, amelyekről mindenki hallott. De vajon mennyire ismered őket? Egy részletből ki tudod találni, melyikről készült a fotó?
Japán messzeföldön híres tisztaságáról, de az országban nem csak kosz nincs, hanem túl sok felesleges hely sem. Ezért logikus, hogy kidolgozták ezt a hihetetlen módszert, amit máshol fel sem találhattak volna.
