Te is szeretsz a morajló tenger zajára elaludni? Vagy megnyugtat este a halk eső kopogása, esetleg a csörgőóra monoton ketyegésére szenderedsz álomra? Akkor a fehérzajt is imádni fogod!
Időnként mindannyian álmodunk rosszat, nincs is ezzel semmi baj. Ám ha az utóbbi időben megsűrűsödtek a rémálmok, nem árt figyelned!
Hogy lesz ma valakiből művész, és milyen perspektívái vannak? Honnan merít, milyen technikákkal dolgozik, és kik a vásárlói? Ezekről beszélgettünk André Gábor illusztrátor-formatervezővel, egy ízig-vérig modern, mai képzőművésszel.
Történt már veled olyan, hogy egy furcsa átmeneti állapotban élted meg az álmaidat? Érezted, hogy ez csak álom: egyszerre voltál aktív cselekvője és megfigyelője a sztorinak. Jó hírünk van, ha ezt már átélted, akkor gyakorlással irányítani is tudod az eseményszálakat.
Volt már olyan, hogy álmodban szenvedélyesen szeretkeztél valakivel, akit személyesen nem is ismersz? Vagy kalandba bonyolódtál olyannal, akihez civilben nem vonzódsz, sőt nem is tartod szimpatikusnak? Hát olyan, hogy valami olyat csináltál álmodban, amit a való életben tuti soha nem próbálnál ki? Nem vagy egyedül. Szexuális tartalmú álmok sokunknál megjelennek, és néha valóban nagyon zavarba ejtőek tudnak lenni.
Az óvodás korosztály 50 százaléka élt már át legalább egyszer rémálmot. A kicsiknek még bonyolultabb meghúzniuk a határvonalat álom és valóság között, az érzelmeiket is nehezebben kezelik, nem csoda, hogy nagyon meg tudnak ijedni.
Képzeld el, hogy arra ébredsz éjszaka, hogy a tested teljesen lemerevedett, alig kapsz levegőt és megszólalni sem tudsz. Magadnál vagy, de fogalmad sincs, mi történik veled, és hogy örökre így maradsz-e. Elmesélem életem egyik legrémisztőbb élményét.
Hiába töröd a fejed órák óta, sehogy sem tudsz dönteni egy fontos kérdésben? Aludj rá egyet! – hangzik gyakran a jó tanács. Nem is sejtenéd, mennyi igazság rejlik ebben a sokszor hallott mondatban.
Úgy mozgatják a lábukat, mintha csak a futásról álmodnának. De valóban így van, vagy valami egészen másról van szó?
Már egy csecsemő is grimaszol alvás közben: forgatja a szemeit, mosolyra húzza a száját, rángatózik. Kívülről teljesen olyan, mintha álmodna. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban úgy tudjuk, hogy az általános értelemben vett álmok majd csak iskoláskorra jelennek meg. A kérdés tehát: miért tűnik mégis úgy, mintha álmodnának?
Célkitűzéseinket persze a Covid-járvány alakulása sokban befolyásolhatja, de ha minden külső körülmény adott lenne, akkor sem biztos, hogy sikeresen megvalósíthatnánk a terveinket. De vajon miért? Hol bukhatjuk el a nagy terveket? Pszichológus szakértőinket ma erről kérdeztük.
„Akinek van miért élnie, szinte minden hogyant ki tud bírni” – vallotta Nietzsche. Ezt a mondását idézte Viktor Frankl, a logoterápia megalapítója, aki a koncentrációs táborokban szerzett tapasztalatai alapján figyelte meg, hogy azokból lesznek a túlélők, akik mindenfajta létezésben, még a legborzasztóbb körülmények között is képesek értelmet és célt találni. Ha egy elképzelt jövőbe tudtak kapaszkodni, akkor az élményeiket át tudták forgatni a tanulásba és a személyes fejlődésbe. Hogyan érhetjük el mi is, hogy ne csak a múltunk és a jelenünk határozzon meg minket, hanem az is, amilyenek idővel lenni szeretnénk?
