Mintegy 30 ezer közönséges makákó befogadására alkalmas komplexumot építene egy amerikai cég, a Safer Human Medicine. A majomvárost azért hoznák létre, hogy a tenyészteni kívánt állatokon egyetemek és gyógyszerkutató cégek állatkísérleteket végezzenek.
A tudomány történetében szép számmal akadnak meglepő, sőt, egészen bizarr kísérletek – előkelő helyet foglal el ezek között a Vörös Frankensteinnek becézett szovjet tudós, Ilja Ivanov munkássága, aki csimpánz- és orángutánondóval akart nőket megtermékenyíteni, hogy ember-majom hibrideket hozzon létre.
Az orvostudomány fejlődését a múltban gyakran megkérdőjelezhető, sőt, mai szemmel egészen horrorisztikusnak nevezhető kísérletek segítették – a szervátültetés úttörője, a szovjet Vlagyimir Gyemihov talán még Frankensteint is irigylésre késztető módon kétfejű kutyákat hozott létre, hogy megtudja, képes-e az agy idegen testben funkcionálni.
Az állatvédők és a tudomány álláspontja ütközik: hogy szükségesek-e az állatkísérletek, mi nem fogjuk eldönteni, de ismertetjük mindkét tábor véleményét.
Az 1960-as évek derekán a NASA tudósai fejükbe vették, hogy megfejtik a delfinek és az emberek közötti kommunikáció titkát. Az ambiciózus, ám annál őrültebb projekt során LSD-vel próbálták „motiválni” szerencsétlen tengeri emlősöket, egyikük pedig a kelleténél közelebbi kapcsolatba került egy fiatal önkéntes lánnyal – az esetnek csúnya vége lett.
A tudomány nem ismer határokat, akkor sem, ha kegyetlenségről és furcsaságról van szó: az elmúlt századokban többek között kutyákat hoztak vissza a halálból, pókokat drogoztak be, majmokon végeztek teljes fejátültetést és ember-orángután hibrideket akartak létrehozni az ambiciózus, de kissé megtévedt kutatók.
Az állatok szenvedése iránt a legtöbben nem vagyunk közömbösek. Tömegek mozdulnak meg az anyjától elszakított pónicsikó vagy a kidobott, bántalmazott állatok ügyében, részvéttel vegyes lelkiismeret-furdalással, sokszor haraggal nézzük az állatkísérletek világát bemutató PETA-filmeket. Csakhogy eközben világszerte sokan használnak olyan kozmetikai cikket, szednek életük során olyan gyógyszert, vagy vesznek igénybe olyan terápiás eljárást, aminek a kifejlesztésekor állatokkal is folytattak vizsgálatokat.
1946-ban teljesen véletlenül találták fel a mikrohullámú sütőt. Percy Spencer mérnök, radarspecialista és csokiimádó tesztelte éppen a mikrohullámokat a radarkészülék előtt, amikor a zsebében lévő édesség olvadni kezdett.
A legtöbben részvéttel tekintünk a kísérleti állatokra, azonban mégis használunk olyan gyógyszereket vagy kozmetikumokat, amelyek fejlesztése sok kis állat életébe került. De van-e különbség az út szélén hagyott kiskutya, a mészárszékre tartó tehén és a laboratóriumban rágcsáló nyúl között? Vajon megoldást jelentene-e az állatkísérletek betiltása, és tudunk-e megfelelő alternatívát helyette? Olvasóink szavazatait értékeljük.
A francia cég 1,2 millió dollárt és pár adatot ajánlott fel az amerikai Környezetvédelmi Hivatalnak, hogy kiváltsák az állatkísérleteket.
2013 március 11-től tilos a kozmetikai termékek tesztelése állatokon. De mit is jelent ez pontosan?
Persze nem tudunk egy egész agyféltekét egyszerre lekapcsolni, mint a delfinek, de létezik az agyban egy terület, ami simán képes elaltatni a többit. Legalábbis az egereknél létezik.
