Az állatok szenvedése iránt a legtöbben nem vagyunk közömbösek. Tömegek mozdulnak meg az anyjától elszakított pónicsikó vagy a kidobott, bántalmazott állatok ügyében, részvéttel vegyes lelkiismeret-furdalással, sokszor haraggal nézzük az állatkísérletek világát bemutató PETA-filmeket. Csakhogy eközben világszerte sokan használnak olyan kozmetikai cikket, szednek életük során olyan gyógyszert, vagy vesznek igénybe olyan terápiás eljárást, aminek a kifejlesztésekor állatokkal is folytattak vizsgálatokat.

Eleve nem könnyű józan álláspontot kialakítani, ráadásul az etikai kérdések mellett felmerül egy gyakorlati is: ha el is köteleződünk a tesztek elutasítása mellett, tudunk-e megfelelő alternatívát találni?

70 évvel ezelőtt még remek marketingfogás volt egy-egy árucikk hatékonyságát az annak fejlesztésekor folytatott „több ezer” állatkísérlettel bizonyítani, ma viszont egyre többen keressük azokat a termékeket, amelyek előállításához, fejlesztéséhez nem kellett állatoknak szenvedniük.

Ma már nem itt tartunk
Ma már nem itt tartunk

Az állatkísérletek kérdéséhez nem tudunk érzelemmentesen hozzáállni, akár az abba bevont állatok szenvedéseire (mert az eljárások finomodása ellenére bőven kijut nekik) gondolunk, akár azon tűnődünk: vajon, ha szeretteink egészsége lenne a tét, kiállnánk-e erkölcsi elveink mellett...

Mi is az az állatkísérlet?

Az 1998-as állatvédelmi törvény megfogalmazása szerint állatkísérletnek minősül:

Az állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését – beleértve a kikelést – eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását. Az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak.

Az állatkísérletekre világszerte egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ugyanakkor az általános elvek (amennyire lehetséges, minimalizálni az ártalmakat, a lehető legkevesebb állat bevonásával végezni a teszteket) mellett országonként eltérő, mit szabad, mit nem. Az EU-ban és így itthon például kozmetikai célból már nem lehet ilyen teszteket engedélyeztetni, míg a világ országainak 80 százalékában ez továbbra is megengedett.  

Az állatkísérletekről (és például az állattenyésztésben, a szőrme- és tejiparban tapasztalható visszásságokról) az elmúlt évtizedekben sok nagyon felkavaró képsor került napvilágra, nem kis szerepet játszva abban, hogy egyre többen sürgessék a beszüntetésüket, helyettük az alternatív megoldások alkalmazását. Bár az elmúlt 50 évben egyre szigorodtak az állatokat felhasználó kutatásokat szabályozó elvek, az érintett érző lények sorsa még ma is felkavaró.

Legtöbbjüket az elemzésük végén elpusztítják, a folyamat során injektálják vagy kényszeretetik számukra ártalmas anyagokkal, sugárzásnak vagy mérgező gázok belélegzésének teszik ki őket, sebészetileg eltávolítják egyes szerveiket, miközben sokszor félelemkeltő, stresszt okozó szituációknak teszik ki őket.

Miért kísérletezünk állatokon?

Az állatokon végzett különböző analízisek célja az, hogy élő szervezetben vizsgáljanak meg (vagy modellezzenek) különböző életjelenségeket, ezek bizonyos hatásokra történő elváltozásait, reakcióit. Az állatkísérletek alapján az elmúlt évszázadok alatt többek között terápiás eljárásokat, gyógyszerkészítményeket és különböző kozmetikai cikkeket fejlesztettek ki anélkül, hogy a fejlesztés során emberek egészségét reszkírozták volna, vagy úgy, hogy ezzel jelentősen csökkentették az emberekre leselkedő kockázatokat. 

Nem tud tiltakozni
Nem tud tiltakozniFotó: filo / Getty Images Hungary

Különösen nagy szerepe volt az állatkísérleteknek egyebek mellett a védőoltásokkal kapcsolatos fejlesztések miatt, a szervátültetések, a kemoterápiás kezelések és a bypassműtétek kifejlesztésekor. Ha rendszeresen szedsz gyógyszert, az könnyen lehet, hogy olyan anyag, amit állatkísérletek segítségével fejlesztettek ki. A California Biomedical Research Association szerint az elmúlt 100 év csaknem minden orvosi áttörése direkt állatokon végzett vizsgálódásokból származott...

Mi a probléma ezzel?

Az állatkísérletek története több mint ezer évre nyúlik vissza, és az azzal kapcsolatos aggályok sem csak a 21. században fogalmazódtak meg. Az elmúlt évtizedekben rengetegen emeltek szót a vizsgálatok sokáig rendkívül barbár rutinja, az állatok rossz tartási körülményei, a feleslegesen fájdalmas eljárások ellen, és sokan voltak olyanok is, akik azt az állatkísérletek alapjául szolgáló elvet kérdőjelezték meg, miszerint az emberi élet értékesebb, mint az állati. 

Noha a technika fejlődése (és nem utolsósorban az ellenzők küzdelme) nyomán ma már szigorúbb szabályok között, és sok esetben emberségesebben zajlanak a kutatások (emberszabású majmokon például nem lehet már vizsgálódni, az állatok számára törvényileg szabályozott, megfelelő tartási körülményeket kell biztosítani), nem lehet teljesen nyugodt a lelkiismeret. Európában a 2010-es évek közepéig évente mintegy 10-12 millió volt a kísérletekhez kapcsolódó állatáldozatok száma, az USA-ban ez a szám ma körülbelül 29 millió. A sokkoló adatok ráadásul már így is óriási visszaesés eredményei: a 70-es években körülbelül kétszer ekkora számban estek kísérletek áldozatául állatok. Ellenzőik szerint még a ma folyó állatkísérletek is kegyetlenek és inhumánusak.

Kozmetika vagy gyógyászat?

Bár az állatkísérletek ellen sokan érzelmeikre hagyatkozva, mellette pedig azok etikai tényezőitől teljesen elvonatkoztatva érvelnek, van, amiben ellenzők és pártolók mégis egyetértenek: nagyon nem mindegy, hogy az állatoknak okozott szenvedést valamilyen emberi (vagy akár állati) életet megmentő orvosság, vakcina kifejlesztéséhez, vagy sokkal profánabb célra, mondjuk, kozmetikai termékek hatáselemzéséhez használják fel. A legtöbben úgy gondolják, hogy az emberi vagy állati életet potenciálisan megmentő, az élettartamot növelő szerek és eljárások fejlesztésekor a nemes cél szentesíti az etikailag kifogásolható eszközt, míg kozmetikai termékek esetében nincs ilyen takaró.

Erre rímel a 2013-ban az EU-ban, és ezzel párhuzamosan Magyarországon is átalakuló szabályozás: ettől az évtől kezdve tilos szépítőszerekkel, élvezeti cikkekkel, fegyverekkel, illetve lőszerekkel kapcsolatos állatkísérleteket végezni. A szabályozás azt is előírja, hogy a gyógyászati célú kutatásokban is törekedni kell az alternatív gyógymódok felkutatásra és az úgynevezett 3R-re, vagyis az alanyként szolgáló állatok számának minimalizálására, az őket ért stresszt és/vagy fájdalmat okozó eljárások számának csökkentésére, valamint az eljárások fájdalommentessé tételére. 

Azok számára, akik ellenzik az állatkísérleteket, megnyugtató lehet a tudat, hogy itthon forgalmazni sem lehet ilyen módon kifejlesztett kozmetikai cikkeket, ugyanakkor érdemes azt is tudni, hogy kísérletmentes termékeikkel olyan gyártók is jelen vannak a magyar piacon is, melyek más készítményeiket tesztelik állatokon. 

A világ sok más részén egészen más a helyzet. Kína például egészen mostanáig még a cruelty free vállalatok számára is előírta, hogy a kínai piacon bevezetni kívánt termékekkel kapcsolatban végezzenek el bizonyos, a kormány által kért teszteket.

Jogsértés?

Sokszor felmerül az a kérdés is, jogunk van-e egyáltalán az állatkísérletekhez. 

Másképp fogalmazva: vannak-e az állatoknak jogaik, lehetséges-e, hogy jogot sért a tanulmányozás? Igen is, meg nem is. Az állati jogok egyetemes nyilatkozatát 1989. október 21-én fogadta el a Nemzetközi Állatvédő Liga. A nyilatkozat többek közt olyan alapelveket fogalmaz meg, mint hogy minden állat életét tisztelni kell, az állatnak joga van a figyelmes gondozásra, illetve minden szükségtelenül halált okozó eljárás bűncselekménynek minősül. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a valóságban hogyan teljesülnek, teljesülhetnek-e egyáltalán ezek a jussok.

Az állatok maguk (még ha el is ismerjük alapvető jogosultságaikat) nem jogképesek, a bevett gyakorlat az, hogy az állatokat speciális módon, egyfajta élő jogtárgyként kezelik. Ennek alapja az, hogy sokan úgy vélik, az állatoknak nincsenek meg azok a kognitív képességeik és erkölcsi ítélőképességük, amik ahhoz kellenének, hogy az általánosan használt értelemben jogaik lehessenek.

Kiemelik azt is, hogy az emberiség történelmében mindig is másképp kezelték az állati, mint az emberi érdekeket. Ők azt mondják, ha elismernénk, hogy az állatoknak az emberhez hasonló jogaik vannak, az emberi és állati érdekek a mindennapi életben folyamatosan és kibékíthetetlenül ütköznének egymással, ez pedig alapjaiban rengetné meg a társadalmakat és a gazdaságot is. 

Filozófia, erkölcs, vallás

„Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” A téma kapcsán sokszor halljuk ezt a Gandhi nevéhez fűződő idézetet. Az állatkísérleteket ellenzők jó részének elsősorban etikai aggályai vannak: sokak számára elfogadhatatlan, hogy érző lényeket fájdalmas beavatkozásnak vessenek alá, pusztán azért, mert az embereknek (akár a gyógyászatban, akár a kozmetikában, akár más területen) ez az érdekük.

Megtehetjük ezt?
Megtehetjük ezt?Fotó: urbandevill / Getty Images Hungary

Ők úgy vélik, még a fájdalomcsillapítás, az ártalmak jelentős csökkentése mellett sincs alapunk arra, hogy más élőlényeknek szenvedést okozva gyógyuljunk vagy szépüljünk. Az állatkísérleteket támogatók ugyanakkor úgy vélik, ez a hozzáállás részben álszent, az ember ugyanis számtalan egyéb módon és célra „használ” vagy tart természetes környezetétől idegen helyen állatokat.

A nem vadon élő állatoknak a döntő többségét táplálkozási céllal elfogyasztjuk (holott tudnánk élni hús nélkül is), bőrüket felhasználjuk, további 4,7 százalékukat háziállatként tartjuk, vagy állatkertekben mutatjuk be, esetleg cirkuszi állatként szerepeltetjük. Az összes ember által „használt” állat mindössze 0,3 százaléka hasznosul a vizsgálatokban. A vizsgálatokat pártolók szerint innen nézve szemforgatás a kísérletek etikus voltát megkérdőjelezni. 

Érvényesek-e egyáltalán az eredmények?

Az állatkísérleteket ellenzők szerint az állatokon folytatott vizsgálatok hatásaiból egyáltalán nem lehet pontosan következtetni az emberekre gyakorolt hatásokra. Ezeknek az állatoknak döntő többsége egér, kisebb részük patkány, valamilyen hidegvérű állat, vagy nyúl. Az ellenzők egyik érve, hogy ezeknek az állatoknak a szervezete és így reakciói (bár valóban mutatnak bizonyos hasonlóságot az emberekével), messze nem ugyanazok, emiatt felesleges, ezáltal aránytalan és így törvénybe ütköző a kísérletezés, ráadásul akár az emberre veszélyes fals következtetésekre is vezethet.

Sokszor idézett eset azé az 50-es években kifejlesztett altatóé, mely – bár állatokon tesztelték a bevezetése előtt – emberi tragédiák ezreit okozta. Ahogy Thomas Hartung, a Johns Hopkins Egyetem professzora fogalmaz, az ember azért nem 70 kiló patkány... 

2012 és 2013 között csaknem kétmillió európai írta alá a Stop vivisection nevű polgári kezdeményezés petícióját, mely az EU jelenleg hatályban lévő irányelve ellen készült, és amely szerint az állatkísérleteknek nincs érdemi következtethető eredményük az emberekre vonatkozóan. A petíciót az Európai Bizottság is megvizsgálta, de elutasította.

Itthon az Állatkísérleti Tudományos Bizottság 2005-ös álláspontját, miszerint „az életjelenségek végső soron, megbízatóan csak élő szervezetben vizsgálhatóak”, Gyertyán István, az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács elnöke 2015-ben azzal is kiegészítette, hogy „A betegségek diagnosztizálását és gyógyítását, de a természetvédelmet vagy éppen a fajfenntartást is segíthetik az állatkísérletek, amelyek betiltása súlyos következménnyel járna”.

És az állatoknak jó?

Állatokkal végzett analíziseket nemcsak emberek jólléte miatt folytatnak, a vizsgálatok és tesztek egy része állatokat (is) érintő betegségeket igyekszik gyógyíthatóvá tenni, részükre fejleszt különböző vakcinákat, így ezeknek a kísérleteknek az esetében valamelyest kisebb az etikai aggodalom. Az ellenzők ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy az állatok egészségéért különösen akkor aggódunk, ha haszonállatokról vagy háziállatainkról van szó. Az ő egészségfejlesztésük így közvetve megint csak emberi érdekeket szolgál, ráadásul ezeknek a vizsgálatoknak az aránya nagyon csekély (az összes teszt körülbelül 5 százaléka). 

Az állatok is profitálhatnak a kísérletekből?
Az állatok is profitálhatnak a kísérletekből?Fotó: David De Lossy / Getty Images Hungary

Nem is olyan állatok

Az állatkísérleteket pártolók körében az egyik leggyakrabban elangzó érv, hogy a kivizsgálásokban használt élőlények nem is „olyan” állatok, hiszen döntő többségüket eleve a próbatételek céljára tenyésztik, ráadásul azok olyan, „kevésbé fejlett” fajok egyedei, amelyeknél jóval összetettebb, „érzőbb” lényeket ölünk meg napi szinten pusztán az élelemszerzés miatt. 

 Az állatkísérletek ellenzőit mindez nem nyugtatja meg. Ők úgy vélik, a procedúra embertelenségét csak fokozza az, hogy ezeknek az állatoknak jó része egész életét a laboratóriumban tölti... 

De helyettesíthető-e egyáltalán?

Sokan (köztük a téma avatott szakértői) úgy vélik, hamarosan eljön az a nap, amikor a különböző alternatív megoldások feleslegessé teszik majd az állatkísérleteket, mások (köztük a téma szintén avatott szakértői) úgy gondolják, hogy a nem élő vizsgálati alternatívák soha nem lesznek olyan hatékonyak, mint az élő állatokon végzettek. Azok, akik az utóbbiak kiváltását sürgetik, azt mondják, hogy a nem élőállatra alapozott vizsgálatok sokszor gyorsabbak, olcsóbbak és effektívebbek az állatkísérleteknél, sőt azt is, hogy az állattesztek ma már nem is nevezhetők tudományosnak, hiszen a múlt századi módszereken és megközelítésen alapulnak, míg a hatékony, újító megoldások csak félelem, lustaság és a bürokratikus akadályok miatt nem terjednek el.

Hogy mik ezek az alternatív módszerek? Az állatkísérletek helyettesítésének egyik alternatíváját a laborban növesztett emberi sejtkultúrák, szövetek és szervek jelenthetik. Az akár 3D-s modellek vagy a mesterségesen serkentett bőrszövet egyes kutatók szerint sokkal pontosabb információt ad, mint a nyuszik. 

Segíthetik továbbá a kutatás fejlesztését az úgynevezett human-on-a-chip eljárások, a számítógépes modellek, és végül, de nem utolsósorban az önkéntesek bevonásával végzett kísérletek is. A fejlesztők szerint egyes alternatív módszerekkel máris sokkal jobb és biztosabb eredményt érnek el, mint az állatkísérletekkel.

Az állatkísérletek kivezetését nem sürgetők szerint ugyanakkor mindez még messze nem elég. Ők úgy vélik, hogy az élő szervezetek – mint az emberi lények és az állatok – felépítése annyira bonyolult, hogy nem lehetséges mesterségesen készített, különálló szerveken vizsgálni az életjelenségeiket.

Ők azt mondják, hogy az újító módszerek eleve kizárják az olyan egész testen átívelő rendszerek vizsgálatát, mint például az ideg-, az immun- vagy a hormonrendszer. Emellett nehezen képzelhető el olyan állatmentes vizsgálati módszer is, aminek a segítségével úgy lehet hosszabb távon is vizsgálni bizonyos folyamatokat, mint a rövidebb életciklusú állatok esetében. Ők úgy vélik, katasztrófát eredményezne az állatkísérletek teljes kivezetése. 

És te mit gondolsz, be kellene tiltani az állatkísérleteket?

A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik. Kíváncsian várjuk a véleményedet! 

Mustra