Terence Tao, akit a világ a matematika Mozartjaként ismer, 9 évesen már egyetemi órákra járt, ma pedig a világ egyik legnagyobb matematikusaként tartják számon.
William Sidis esetében nem túlzás a csodagyerek vagy a zseni kifejezés, hiszen IQ-ja állítólag még Einsteinét is felülmúlta. Ennek ellenére felnőttként nem lett belőle híres kutató vagy feltaláló.
1928. augusztus 6-án született Andy Warhol, minden idők legdrágább amerikai festményének megalkotója, aki csillogó celebpartikat rendezett, műalkotássá tett egy leveskonzervet, és elmosta a művészet, az üzlet és a popkultúra közti határokat.
Egy friss kutatás szerint vannak, akikre kifejezetten jó hatással van a rendetlenség, ugyanis a kaotikus környezet akár előrevivő is lehet. Ugyanis a lakásban uralkodó káoszt a kutatók igazi agytréningnek tartják.
Idén január végén egy 4 éves gyerek került a címlapokra, miután megválasztották az Egyesült Királyság legfiatalabb Mensa-tagjának. Vajon mit tudhat, ha már ilyen fiatalon ilyen messzire jutott – és vajon jót tesz-e élete további részében neki az, hogy zseni?
A történelem egyik legrejtélyesebb és legkülönösebb zsenije, Nikola Tesla sohasem házasodott meg, és önként vállalt cölibátusban élt, egy alkalommal azonban mégis szerelemre gerjedt: imádatának tárgya nem egy nő, hanem egy apró, szárnyas jószág volt.
Melyik szülő keble ne dagadna a büszkeségtől, ha gyereke már háromévesen egy iskolás szintjén tud olvasni, írni, számolni? Esetleg kiemelkedően tehetségesnek bizonyul valamilyen sportban vagy művészeti ágban? A csodagyerekek sorsa azonban a legtöbb esetben nem alakul olyan fényesen, mint ahogy azt várták.
A Pulitzer-, Nebula- és Hugo-díjas Michael Chabon az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Az elmúlt időszakban kétévente magyarul is megjelentek kötetei. Azért sorolom fel őket, mert tényleg jók. 2017-ben jött ki a Ragyog a hold, 2019-ben a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, idén pedig a Fenegyerekek, amelyet még 1995-ben, pályája elején, mindössze 32 évesen írt. A könyv egy őrült hétvége története, tele krafttal, humorral, bódulattal, totál szétcsúszott, mégis szerethető karakterekkel. Főszerepet játszik benne egy ’66-os légyzöld Galaxie kabrió, egy döglött kutya és Marilyn Monroe prémgalléros fekete szaténkabátja. A szöveg ritmusában, fordulatosságában talán a Másnaposok című filmmel rokon, de persze jóval többet is mond annál.
Beszélgetések a filozófussal című sorozatunk legújabb részében a zsenialitás témakörét vizsgáljuk Török-Szabó Balázzsal.
A zsidó származású német Nobel-díjas tudós, a relativitáselmélet kidolgozója mára gyakorlatilag a zsenialitás egyik szinonimájává vált. Ki ne ismerné a híres nyelvkiöltős képét vagy valamelyik frappáns mondását? Noha természetesen nem győzünk eléggé tisztelegni a kócos zseni teljesítményei előtt, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói szerint példaképnek mégsem őt érdemes választanunk.
Történelmünk tele van színészlegendákkal, akik tragédiákkal tűzdelt életutuk ellenére zseniális alakításokkal örvendeztették meg a közönséget. Hát csoda, hogy mindenki beléjük szeretett?
Nem kell hozzá zseninek születni, csak gyakran tornáztatni az agyat.
