A vietnámi háború alatt az amerikaiak úgynevezett felhővetéssel próbáltak esősebb időjárást előidézni, hogy a nagyobb sárral megnehezítsék az ellenséges csapatok utánpótlását.
A Kitörő öröm címet adta szerzője a Pulitzer-díjas képnek, amely egy hosszú hadifogságból hazatérő amerikai katonát ábrázol, amint a repülőtéren újra látja családját – a vietnámi háború egyik leghíresebb fotójaként híressé vált felvétel hátterében azonban sokkal szomorúbb történet húzódik meg, az örömteli mosoly családi drámát rejt.
A Földön mintegy 10 ezer madárfaj él az apró kolibritől a nagy méretű ragadozókig – de mi van, ha ez valójában egy globális átverés, a madarak már régen kipusztultak, és helyüket repülő drónok vették át, melyekkel megfigyelés alatt tartanak minket a kormányok? Az egyik legfurcsább összeesküvés-elmélet hívei ezt állítják – vagy csak tréfáról van szó?
Egy szakadt katonai egyenruhát viselő férfi fényes nappal, a nyílt utcán, járókelők színe előtt agyonlő egy másik, kockás ingbe öltözött alakot – a vietnámi háború idején, Saigonban készült döbbenetes felvétel naturalista brutalitással számolt le az illúziókkal, miszerint egy háború tisztességes is lehet, és elkülöníthető egymástól a jó és a rossz oldal. De ki volt a fotó két szereplője, és miért húzta meg az egyenruhás férfi a ravaszt?
Új sorozatunkban a világszerte legismertebb jelképek nyomába eredünk, utánajárunk, hogyan keletkeztek és mit szimbolizálnak pontosan az évezredek óta ismert vagy éppen a modern korban született szimbólumok: elsőnek a mindenki által ismert – és sajnos továbbra is rendkívül aktuális mondanivalót hordozó – békejel nyomába eredünk.
A rocktörténelem leghíresebb fesztiválja, Woodstock arcává vált a fiatal pár, akiket egymás karjában örökített meg a Life magazin helyszíni tudósítója: a jó helyen, jó pillanatban elkapott, gyanútlan férfi és barátnője a fesztivál koncertfelvételeiből készült nagylemez borítójára is rákerültek, de vajon kik ők, és mi történt velük később?
Minden idők talán legfelkavaróbb háborús fotóján vietnámi gyerekek, köztük egy meztelen kislány menekülnek a napalmtámadás sújtotta falujukból, sírva és sikongatva a bőrüket felperzselő anyagtól – a fénykép kegyetlen naturalizmusa az egész világot sokkolta, és bizonyította, hogy a fegyveres konfliktusokban az ártatlanok szenvednek a legjobban. A Pulitzer-díjas kép egykori „főszereplője” ma is magán viseli a napalm okozta sebeket.
