Bár Románia a trianoni békét követően hatalmas területtel gazdagodott, az országot komoly politikai és gazdasági problémák sújtották. Ekkor született meg a később Vasgárdaként ismertté vált legionárius mozgalom alapgondolata, mely a mai napig hatással van a napi politikára is a szomszédos országban.
A történelem során számos ruhadarab alakította a divatot és a társadalmi normákat, viszont kevés hatott olyan radikálisan a női testképre, mint a fűző.
A közönség körében rendkívül népszerűek a történelmi témájú filmek, ám nem szabad mindent elhinni, amit az ember az ilyen alkotásokban lát. Összegyűjtöttük néhány kiemelkedő pontatlanságot.
Noha az ókori Róma híres harcosainak élete kétségtelenül roppant veszélyes és erőszakos volt, valójában sokkal ritkábban vesztették életüket az arénában, mint azt gondolnánk a Gladiátor-filmek alapján.
A történelem során számtalan háború tört ki politikai, vallási vagy területi viták miatt, néhány konfliktus oka azonban hihetetlenül banálisnak vagy éppen abszurdnak tűnik. Volt köztük olyan is, amit egy elkóborolt kutya robbantott ki.
Winston Churchill nemcsak a 20. század egyik legnagyobb államférfija volt, hanem a szavak mesteri kovácsa is.
Vajon tényleg a forradalomnak áldozatul eső királyné mondta ezt a híres kijelentést? A XVI. Lajos király osztrák származású feleségét körüllengő mítoszok és tévhitek mögött meglepő történelmi tények húzódnak meg.
A történelem néha nagyon furcsa fordulatokat vett. Erre jó példa az a rövid háború két olasz városállam, Bologna és Modena között, amely állítólag azért robbant ki, mert utóbbi katonái elloptak egy fából készült vödröt.
Leo Reuss több darabban is föllépett az egyre fasizálódó Ausztriában abban az időben, amikor zsidó színészek már nem nagyon kaphattak szerepeket. Reuss ugyanis, miután a náci Németországból el kellett menekülnie, élete legnagyobb alakítását nyújtotta.
A 16. és a 18. század közé tehető kis jégkorszak a korábban megszokottnál átlagosan 2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletet hozott. A hidegebb időszak megannyi nehézséget okozott, sok területen azonban kitűnően alkalmazkodtak hozzá.
A tél legnagyobb ünnepe a középkorban még egészen más volt, mint manapság: magát a karácsonyt nem csak két napig ünnepelték, és a felkészülés, az adventi időszak sem épp úgy zajlott, ahogy manapság.
Határőrökként telepítette a szultán Magyarország területéről Afrikába a ma is létező magyaráb törzsek őseit. Létezésük feledésbe merült, mígnem a legendás „angol beteg” Almásy László újra felfedezte őket.
