Az 50-es években a németek által felrobbantott Erzsébet híd torzója még ott meredezett a Duna fölött, de a sérült épületek és bedeszkázott ablakok mellett a felállványozott városban 1951-től már Sztálin vigyázó tekintete őrizte a budapestieket.
Közel 200 embernek állít emléket a Duna melletti német pantheon. A dicsőség csarnoka nem a hitleri művészet alkotása, majd 100 évvel a nemzetiszocialista eszmék elterjedése előtt épült.
Ki tudod választani, hogy ezekből a hármasokból melyik nem illik a többi közé? A kvíz mindegyik kérdésénél találsz egy kivételt, a feladatod megmondani, melyik a kakukktojás.
Az Úri utca egyik házát titokzatos legendák lengik körül. Állítólag szellemek is lakták egykor.
Érzelmi hullámvasút, se veled-se nélküled kapcsolat jellemezte Sztálin és második felesége házasságát, amelynek 1932-ben a nő titokzatos halála vetett véget.
Közép- és általános iskolai tanulmányaink alatt sok fontos esemény bekövetkezésének idejét kell megtanulni. Te emlékszel még a fontos évszámokra? Kvízünkből kiderül.
A Bialetti nevet talán csak a vájt fülű kávéfanatikusok ismerik, de a család tagjai által tervezett, manapság leginkább kotyogós kávéfőzőként ismert eszpresszógépet biztosan mindenki látta már. Feltalálójának fiát, a vállalkozás beindítóját is egy ilyen szerkezetben temették el.
Noha manapság, ha a „Kína” és a „szex” szót egy mondatban halljuk, hajlamosak vagyunk az egykepolitikára asszociálni, a múltban Kína lakói egyáltalán nem voltak szégyenlősek: a pajzán domborművek, az erotikus regények és poliamor viszonyok egyaránt életük részének számítottak.
Reneszánszát éli a családfakutatás manapság. Vannak, akik számára a DNS-vizsgálatok jelentenek megoldást, másoknak a családi legendáriumok és iratok mutatnak irányt. Vannak azonban olyan régi családok is világszerte, akik ismert felmenői a középkor kezdete óta dokumentálják származásukat.
Egyszerű, vidéki tanítóból lett a világ egyik legnagyobb kommunista birodalmának miniszterelnöke Mao Ce-Tung. Lelkén mintegy 70 millió áldozat halála szárad, ő azonban ágyban, párnák között fejezte be életét.
Gabriel García Márquez 1957-ben tizenhat napot töltött Magyarországon. Nem csak a hivatalos programon vett részt: kísérői szeme elől megszökve, kocsmákba és prostituáltakhoz is ellátogatott, és meghallgatta Kádár János kisújszállási beszédét is.
Adolf Hitlerről elsőre a holokauszt és a második világháború borzalmai jutnak eszünkbe. Ha nem a berlini pincében befejeződő politikai karriert futja be, akkor minden bizonnyal festőművész szeretett volna lenni. Nagy ambíciói voltak, és bár akadt egy professzor, aki a festészet helyett az építészet felé orientálta volna, igen prózai okból kifolyólag itt véget is értek művészi törekvései.
