Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Zách Felicián 1330. április 17-én karddal rontott az éppen ebédjét fogyasztó Károly Róbertre és társaságára. A merénylet azonban nem járt sikerrel: a támadót a helyszínen miszlikbe aprították, a királyi bíróság parancsára pedig harmadíziglen kiirtották a családját.
1865. április 15-én hunyt el Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke.
Mai kattintásvadászat-paródiánkban a tatárjárás legfontosabb ütközetére, a muhi csatára emlékezünk.
Madame Tussaud nevéről mindenkinek a világhírű panoptikum jut eszébe, ahol bárki pózolhat olyan hírességek viaszmásával mint a királyi család mellől nemrég elmozgatott Harry és Meghan, a szoknyája után kapó Marilyn Monroe vagy a Han Solónak öltözött Harrison Ford. De vajon ki volt a látogatókat fogadó, hegyes állú, szemüveges, viktoriánus bájjal megáldott Marie Tussaud?
Az egyik leghíresebb magyar, akit csak ismerünk, mégis alig tudunk valamit az életéről. Neve leginkább a díjakkal kapcsolatban merül fel, amikből olyan sok van, hogy könnyen összekeverhetjük őket. No de hogy jutott el a világhírig kis hazánkból Pulitzer József, és tényleg ő teremtette-e meg a bulvárújságírást?
Az Ellenségek legjobbika című film azért olyan lenyűgöző, mert igaz történet áll mögötte, és mert egy szinte teljesen reménytelennek látszó helyzetben mutatja meg, hogy mindig van kiút.
Kattintásvadászat-paródiánkban ma Martin Luther Kingre emlékezünk.
Rettegett Iván első ízben lett minden oroszok cárja.
És még 11 másik fontos határozatot március 15-én.
Amerika és Anglia viszonya nem volt mindig ilyen békés, mint manapság: az 1700–1800-as években kemény harcot vívtak az Államok területéért. Az 1783-as párizsi békeszerződés ugyan kimondta, hogy „Amerika az amerikaiaké”, de így is maradtak vitás területek, amelyekre mindkét fél igényt tartott. Ebbe a feszült helyzetbe sétált bele egy éhes disznó.
Ádám és Éva, Buddha, Thor és Perszeusz – mindnyájuk történetében közös a kígyó motívuma, mely az emberiség egész kultúrtörténetét átszövi.
A közösségi média egyre nagyobb teret nyer a tudományos életben is, ez alól a történelemtudomány sem kivétel. De vajon mennyire hasznos vagy káros a Facebook, a Twitter és más közösségi platformok a történészek számára?
