Augusztus 16-án délután kettőkor Ginger Alden színésznő élete egyik legdrámaibb pillanatát élte át: vőlegényét, Elvist keresve benyitott a fürdőszobába, és földbe gyökerezett a lába a rémülettől. Elvis úgy feküdt a vécé elé borulva, mintha ülő helyzetben megfagyott volna, arca lilás foltokkal tarkítva, szemei véreresen néztek a semmibe. Alden hiába kereste kétségbeesetten a Király pulzusát, már nem volt mit tenni. A kiérkező mentősök bevitték a kórházba, de minden újraélesztési kísérlet kudarcba fulladt, és egy órával a megtalálása után hivatalosan is halottnak nyilvánították.
Suspicious Minds
Az ezt követő hisztériában, gyászban és felfordulásban valahogy fontos tények merültek a feledés homályába. Elvis halálának napján három orvos végezte felváltva a boncolást: Eric Muirhead, Jerry Francisco és Noel Florredo. Még csak két órája tartott a post mortem vizsgálat, amikor Jerry Francisco orvostársai tiltakozása ellenére fogta magát, és nyilatkozatot tett a sajtónak. Azt állította, hogy az előzetes boncolási eredmények szerint Elvis halálát szívroham okozta, és semmiféle nyomát nem látják drognak a szervezetében. Ez azonban nem a teljes magyarázata annak, miért halt meg 42 évesen. Tény, hogy önpusztító és egészségtelen életet élt, túlsúlyos volt, cukorbetegséggel, magas vérnyomással, zöld hályoggal és szívbetegséggel küzdött, és ezek mind növelték a szívroham esélyét. De tényleg ennyin múlt volna az énekes végzete?
Szex, drog, rock and roll
Elvis halála előtt néhány héttel jelent meg korábbi testőrének Mi történt, Elvis? című könyve, amelyben beszámol az énekes erős és régóta tartó amfetaminfüggőségéről. Nem véletlen hát, hogy a sajtó összes képviselője azt akarta tudni a boncolásról nyilatkozó Franciscótól, volt-e drog a király szervezetében. A család viszont erős nyomást gyakorolt az orvosokra, nem akarták, hogy kiderüljön, valóban igazak a függőségről szóló vádak. Francisco ezért állt a nyilvánosság elé azzal, hogy az előzetes eredmények szerint semmilyen kábítószer nem játszott szerepet Presley halálában, ám a további kérdések záporában már mismásolni kényszerült. Arra hivatkozott, hogy az összes laboreredmény beérkezéséhez legalább két hét kell, és a halál pontos okát talán soha nem lehet hitelt érdemlően megállapítani.
Érdekes módon a beérkező laboreredmények a következő szereket mutatták ki Elvis szervezetéből: Dilaudid, Percodan, Demerol, kodein (ezek mind erős függőséget okozó, fájdalomcsillapító hatású opioidok), és még tízféle másik szert. Hát ezt akarta a család annyira eltitkolni.
Mikor lett Elvis drogfüggő?
Presley exfelesége, Priscilla állítása szerint 1958 és 1960 között, a katonaságnál kapott először erős gyógyszereket, amelyek segítenek a katonáknak ébren maradni az éjszakai bevetéseken. Ezután, ahogy teltek az évek, Elvis úgy vált rabjává a receptre felírható drogoknak, altatóknak és nyugtatóknak. Hamarosan ahhoz is tablettára vagy injekcióra volt szüksége, hogy koncertezzen, és utána ahhoz is, hogy éjszaka elaludjon.
A függőségét súlyosbította, hogy 1967-ben új orvost fogadott fel, dr. George C. Nichopoulost, az amfetaminok és barbiturátok lelkes rajongóját. A tőle kapott szerek nem keltették mocskos drog benyomását, hiszen vényre felírt gyógyszerek voltak, ám ugyanolyan függőséget okoztak, mint ha Elvis az utcán szerezte volna a heroint. 1975 és 1977 között doktor Nick (beszédes becenevén dr. Feelgood) tizenkilencezer adag gyógyszert írt fel Presley-nek, sőt csak 1977 januárjától augusztusáig több mint tízezernyit. Három évvel Presley halála után dr. Nick orvosi engedélyét felfüggesztették, és 1981-ben bíróság elé állították azzal a váddal, hogy túlgyógyszerezi a betegeit. Abban az évben végül felmentették, de 1995-ben életre szólóan visszavonták az engedélyét. Nem véletlen, hogy a legtöbb rajongó az orvost hibáztatta Elvis függőségéért és haláláért is, a kedélyeket pedig tovább borzolta dr. Nick nyilatkozta, miszerint nem bánta meg egyetlen gyógyszer felírását sem, hiszen Elvisnek mindre szüksége volt.
A mellékhatás vitte el a Királyt?
Elvis halálához nemcsak az erős drogok járulhattak hozzá, de azoknak az egyik leggyakoribb mellékhatása, a súlyos székrekedés is. Mivel a vécé közelében találtak rá, elképzelhető, hogy az erőlködés rossz hatással volt amúgy is gyengélkedő szívére, és ez okozta a halálos szívrohamot. Ha így történt, igen méltatlan halál jutott a rock and roll királyának. Rajongói nagy része azonban ezt az egészet nem hiszi el, és kitartanak amellett, hogy Elvis él, csak megrendezte saját halálát, és most is békésen iszogat egy elhagyatott szigeten. Ki kell ábrándítanunk őket: ilyen gyógyszerfüggőséggel és szívbetegséggel, no meg túlsúllyal Elvisnek nem igazán lett volna esélye nyolcvan évig élni. Annak, hogy a pedofília vádja miatt – felesége, Priscilla csak 13 éves volt, amikor udvarolni kezdett neki, és később is gyakran tartott fenn kapcsolatot fiatal lányokkal – önmagát ölte meg, szintén nincs túl sok valóságalapja, valószínűleg egyetlen híresség sem végezne szívesen magával a vécén ülve. A teljes igazságot persze egyelőre nem tudhatjuk meg, a boncolási papírokat ugyanis 2027-ig titkosították.
