A NASA-nak jóval többet köszönhetünk a világűr meghódításánál. Ezeknek a fejlesztéseknek a mindennapokban is komoly hasznát vesszük.
A napokban került sor a 15 éves osztálytalálkozómra. Számomra nem átlagosan zajlott, ugyanis személyesen nem tudtam rajta részt venni. Virtuálisan viszont annál inkább. De nem csupán egy osztálytalálkozó lehetséges ma már úgy, hogy te nem vagy ott fizikai valódban.
Milyen lesz a szex és a nemiség évtizedek vagy évszázadok múlva, hogyan befolyásolja a technológiai fejlődés és a társadalom átalakulása a testi vágyak kielégítésének módjait? A sci-fi filmek szerint komoly változások várnak ránk szexuális téren – összeszedtük, hogyan képzelik el a szexet a jövőben a legnépszerűbb tudományos-fantasztikus művek készítői.
A háború – sajnos vagy sem – az egyik legfőbb mozgatórugója az emberi találékonyságnak, leleményességnek: a tudomány folyamatosan újabb és újabb hadászati módszereket fejleszt ki, melyeket később gyakran a civil életben is hasznosítanak. Egy évszázaddal ezelőtt még teljesen máshogy nézett ki a hadviselés, mint napjainkban: összeszedtünk azokat az áttörést jelentő technológiákat, melyek alapvetően változtatták meg a modern háborúzás szabályait.
Mindenki kíváncsi rá, mit hoz a jövő, hogyan fogunk élni húsz, ötven vagy száz év múlva – ismert jövőkutatók most azt fejtegették, vajon mennyire lesz más az életünk 2050-ben, és milyen körülmények között nőnek fel unokáink, dédunokáink.
A technológia kamaszokra (és felnőttekre) gyakorolt hatása meglehetősen vitatott téma a médiában. Valóban negatívan befolyásolja a mentális egészségünket a megnövekedett képernyőidő? Vagy eltúlozzuk a mobilhasználattal kapcsolatos aggodalmakat? Egy új holland kutatás tanúsága szerint azért sem kaptunk egyértelmű eredményeket a témában, mert eddig a rossz kérdéseket tettük fel.
Vajon mi a mesterséges intelligencia jövője? Tényleg tartanunk kell tőle, hogy a technológia az emberiség ellen fordul? Dr. Gyimóthy Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának a vezetője válaszolt a kérdéseinkre.
A ’80-as években több nő dolgozott programozóként, mint ma. Akkor 35 százalék volt az arányuk, napjainkban 20 százalék körüli, itthon max. 15, de nincs pontos adat – mondta a TEDxLibertyBridgeWomen-en tartott előadásában Vásárhelyi Orsolya adattudós. Orsi kollégáival mintegy 7 millió szoftverfejlesztő adatait felhasználva igyekezett megérteni, a nők miért sikertelenebbek ezekben a közösségekben. Annak ellenére, hogy az első programozó is nő volt, sőt, a két világháború között főleg nők dolgoztak ezen a területen. Mi történt velük? Miért lenne fontos, hogy ismét nagyobb arányban vegyenek részt a technológiai újításokban? Egyáltalán, létezhetnek-e előítéletmentes algoritmusok egy előítéletekkel teli világban? Interjú optimalizációról, diszkriminációról és a Trónok harcáról.
A Vodafone Magyarország kezdeményezésére, a Lenovo Magyarország és a BOOKR Kids társalapításával elindul a Women in Technology Hungary Egyesület, amely a technológia területén tevékenykedő nőket kívánja összefogni. A szolgáltató az egyesület megalapításával egy olyan közös tudásmegosztó és kapcsolatépítő platformot kíván létrehozni, amely egyfelől párbeszédet generál a szervezet tagjai között, másfelől inspirációt, mentoringot és szakmai segítséget nyújt a jövő női generációja számára. Az időzítés sem véletlen: az akcióval a nemzetközi nőnapon a női esélyegyenlőség fontosságára szeretné felhívni a figyelmet a Vodafone.
A természetet utánzó hajlékony robotok kifejlesztésével sokat nyerhet a tudomány – bizonyították ismét, hol másutt, mint Japánban.
Milyen társadalmi és politikai jövő vár ránk, ha a nem tudatos, de rendkívül intelligens algoritmusok már most is helyettünk hoznak döntéseket?
Okosvibrátorok, arcmozgató applikációk, kétértelmű emotikonok. Hogyan hat az életünkre a dinamikus fejlődésben lévő technológia? Elidegenít, vagy inkább közelebb hoz minket egymáshoz? Ezeket a kérdéseket járja körül Mécs Anna második, Kapcsolati hiba című ötletgazdag novelláskötete, amely sosem lehetne ennél aktuálisabb. A könyv klasszikus újításairól beszélgettünk a Margó-díjas szerzővel, aki azt is elárulta, hogyan kerülte el, hogy ő legyen a lány, aki felnövéstörténetekről ír.
