Hiába a kegyetlen kutyakísérletek, megdőlt az egyik legismertebb elmélet
A tanult tehetetlenség elméletét megdöntötte egy idegtudománnyal foglalkozó kutató: hiába végeztek a 60-as években szörnyű kutyakísérleteket.
A tanult tehetetlenség elméletét megdöntötte egy idegtudománnyal foglalkozó kutató: hiába végeztek a 60-as években szörnyű kutyakísérleteket.
Kik és miért hiszik azt, hogy a helyzetük megváltoztatása reménytelen? És hogyan tudnának mégis felülkerekedni a tehetetlenségen?
Te mennyire vagy magabiztos azzal kapcsolatban, hogy az életedet a neked tetsző irányba tudod terelni, hogy kézben tudod tartani a veled történő dolgokat? Ebből a kérdésből indult ki Julian Rotter amerikai pszichológus, amikor megalkotta kontrollhely-elméletét, mely szerint életfelfogásuk módja szerint az emberek alapvetően két típusba sorolhatók: vannak, akik azt gondolják, csak maguknak köszönhetik azt, ami velük történik, és vannak, akik fatalista módjára azt hiszik, hogy sorsuk eleve elrendeltetett.
Vékony az egyensúly a félelem és a lázadás között, viszont egy szempillantás alatt felborulhat, ha kellő számú ember áll ki a szabadsága mellett. 1956. október 23-án a nép nemet mondott a szovjet megszállásra és nyíltan szembeszállt a sztálinista terrorral. Más önkényuralmi rendszerekben azonban puha vattaként veszi körbe az embereket a közöny, melyet különbékéjük megóvása érdekében növesztenek. Mégis mi kell ahhoz, hogy az emberek megrázzák magukat és elűzzék a diktátorokat?