Sok szülő nem érti, hogy a babája miért nehezen megnyugtatható, de egy friss svéd ikerkutatás szerint ez nem nevelés kérdése, hanem a DNS eredményezheti. Egyszerűen vannak babák, akik sírósabbak, születésüktől fogva.
A legnagyobb veszélyt a magyar szőlőtermesztésre jelenleg egy baktérium jelenti. Ez az aranyszínű sárgaság fitoplazma, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt.
Nem csak a késő esti falatozóknak jó tudni, milyen finomságot kellene választaniuk annak érdekében, hogy az elfogyasztott étel miatt nyugodtan tudjanak pihenni.
A 19. század végén szinte a teljes magyar szőlőtermesztés áldozatul esett a filoxérának. A pesszimista előrejelzések szerint az újonnan megjelent kártevő hasonlóan nagy pusztítást végezhet.
Az Európai Unióban évente több mint 15 milliárd liter bort termelnek, Magyarország pedig a legnagyobb termelők után szorosan igyekszik felzárkózni az előkelő ötödik-hatodik helyre. Nem is csoda a jó teljesítmény, a szőlőtermesztésnek és a szüretnek is messzire nyúló hagyományai vannak itthon. Videónk segítségével most te is visszautazhatsz az időben.
Egy doboz mag nélküli szőlőhöz az év bármely szakában könnyen hozzájuthatsz. Nálunk akkor készül leggyakrabban ez a desszert, amikor a vásárolt szőlő nem lett éppen a legédesebb – ebben a gyors édességben kifejezetten előny, ha egy kicsit savanykás.
Ha a dinoszauruszok nem halnak ki, talán sosem terjedt volna el igazán a szőlő. Kutatók szoros összefüggést találtak az óriáshüllők eltűnése és a gyümölcs térnyerése között.
A magyar kultúrtörténetben az egyik legfontosabb szerepet betöltő gyümölcs, a szőlő úgy hat a szervezetünkre, mint egy nagyon erős tisztítógép, hiszen azáltal, hogy felpörgeti az anyagcserénket, kipucol minden káros anyagot. Ezzel együtt meg is adja nekünk a szervezetünk számára legfontosabb tápanyagokat, hiszen sok C- és B-vitamint, káliumot, kalciumot, magnéziumot és flavonoidokat tartalmaz.
Hatalmas szőlészeti génbankkal rendelkezik Magyarország, s számtalan magyar nemesítésű szőlőfajtával is. A kutatók a rég elfeledett fajták megőrzésével biztosítanák, hogy a zamatos szemeket csemegézhessük még a klímaváltozást követően is.
A klímaváltozás hatására bizonyos élelmiszerek alapanyagaiból sokkal kevesebb fog teremni, így ezeknek minden valószínűség szerint nagyot fog emelkedni az áruk. A kávé, a banán, a szőlő és az olívabogyó akár teljesen el is tűnhetnek.
Az édes, aszalt gyümölcs és az emberiség közös története évezredekre nyúlik vissza.
A gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak és hüvelyesek nemcsak vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, hanem számos olyan növényi vegyületet is tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az egészségünkre. Ilyen például az antocianin. Ez a flavonoidok családjába tartozó antioxidáns csökkenti a gyulladást, és megvéd az olyan állapotoktól, mint a rák, az Alzheimer-kór, a szívbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség.
