A bonobók a legszófogadóbb és legkönnyebben tanítható állatok. Bár az etológiai kutatások számos más állatfaj esetben is feszegetik a taníthatóság határait, a főemlősök viszik még mindig a prímet.
A nevelésben kevesebb jelentősége van annak, hogy mit mondunk illendőnek, mint hogy miként alkalmazzuk azt magunk a mindennapokban. A gyerekek, különösen a kicsik, nem a fegyelmezéseinkből fognak hatékonyan tanulni, hanem abból, ahogy mi viselkedünk hasonló helyzetekben. Például velük, amikor épp szófogadatlanok.
Félünk a „rossz szülő” címkétől, így aztán ha a gyerekünk nem megfelelően viselkedik, rendszerint magunkat érezzük támadva. Pedig sok társadalmilag elítélt viselkedés kisgyerekkorban az egészséges fejlődés szerves része, vagyis magától jelennek meg, és nem is hiába. Viszont csak akkor fogjuk tudni megtanítani őket a helyes magatartásra, ha nem magunkat érezzük minősítve a viselkedésük által.
A képzeletbeli gyerekünk valahogy mindig szófogadóbb a valódinál. Érthetően kommunikál velünk, hiába nem is beszél még, jó alvó, jó evő, nehéz helyzetek esetén pedig mindig meggyőzhető a logikus, a biztonságos és az általunk elvárt viselkedésről. Szép ábrándozások ezek, de rendszerint hamar szertefoszlanak, miután a gyerekünk átlépi a valóság kapuját.
A büntetésnek alapvetően nevelő szándéka van. Azt szeretnénk, ha a gyerekeink általuk tanulnának meg mérlegelni és legközelebb felelősségteljes döntést hozni a viselkedésükkel kapcsolatban. Egy nem jól megválasztott büntetési mód azonban ennél jóval többet tanít a gyereknek. Valami olyat, ami valószínűleg nem állna szándékunkban.
A gyerekek, amikor elbizonytalanodnak, a viselkedésükkel igyekeznek felhívni a szüleik figyelmét arra, hogy válaszokra és iránymutatásra van szükségük. Az engedetlenség valójában a biztonságérzetük visszaszerzésére tett kísérlet, amelyben azt is ellenőrzik, hogy mennyire számíthatnak ránk. Ha pedig ilyenkor mi kiborulunk, azzal csak tetézzük a bajt.
A gyerek elégedetlensége támogatja a fejlődését, az engedetlensége pedig az önálló döntéshozatalát. Avagy filozófiai eszmefuttatás a jó gyereknevelésről.
A gyerekek gyakran nem hallgatnak a jó szóra, ha pedig felhúzzuk magunkat ezen, csak még inkább kiássuk a csatabárdot. Mi tehát a teendő?
Amikor a szülő panaszkodik, sosem fogad szót a gyerek, általában kiderül: nem a neveléssel vagy a gyerekkel van baj, hanem az irreális elvárásokkal
