A boldog békeidők színházának egyik legnépszerűbb alakja volt Küry Klára operettprimadonna. Ő testesítette meg a századelő szépségideálját: a férfiak rajongtak érte, gázsija pedig többet tett ki, mint a korszak összes primadonnájáé együttvéve.
Határozott, önmagával és a sorsával is elégedett; nem véletlenül – Szulák Andrea soha nem akart több lenni annál, mint ami valójában. Énekesnő és színésznő, akinek a stílusán már nincs mit „kozmetikázni”. Talán éppen ezért tud őszintén rácsodálkozni a fiatal előadóművészek tehetségére.
Péterfy Bori színésznőként, énekesnőként maga is jól tudja, milyen fontos szerepe van egy alkotó életében egy múzsának. De arról, hogy milyen lehetett egy költő vagy egy író ihletőjének lenni, a legtöbben csak az irodalomórán hallunk. A művészcsaládba született Péterfy Bori azonban igazán szerencsésnek mondhatja magát, miután felmenői közül két nő is múzsa, majd költőfeleség volt, így első kézből ismerhette meg, hogyan éli, hogyan élheti meg egy nő azt, amikor egyszerre szerelme és ihletője egy férfinek.
Idén a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Csákányi Eszter, az Örkény Színház társulatának tagja kapta a Psota Irén tiszteletére alapított díjat. A Rózsavölgyi Szalonban tartott átadón megidézték a díj névadójának feledhetetlen alakját is.
A századfordulón a pikantéria legmagasabb fokának számított a nadrágszerep, amikor közismert és körülrajongott primadonnák szűk, testhez simuló ruhában léptek a színpadra.
Frederico Fellini és Giulietta Masina egymás nélkül sem élni, sem alkotni nem tudtak. Az olasz filmrendező és forgatókönyvíró múzsaként tekintett feleségére, házasságuknak még Fellini szeretői sem tudtak véget vetni.
Nem volt még egy olyan család az 1900-as években Magyarországon, amely akkora befolyással rendelkezett volna a kultúra (azon belül pedig a színház) világában, mint a Rákosi-família. Színészek, színházigazgatók, lapigazgatók kerültek ki közülük – és Rákosi Szidi is, akinek színiiskolájában számtalan népszerű színész és színésznő kezdte pályáját.
Angyali mosolya miatt „Amerika üdvöskéjeként” vonult be a köztudatba olyan fiatalon, ahogy előtte senki. Ám a bájos arc egy szívós nőt rejtett, aki felismerte, hogy hogyan boldogulhat a szórakoztatóipar kegyetlen világában. Sokan kételkedtek Mary Pickford sikerében, ám ő hamar bebizonyította, mire képes: az ujja köré csavarta Hollywood hiénáit és a közönséget is.
A csúcsról zuhant a mélybe. Ma sem tudni, egy pályatársának rosszindulata, egy sértődött kommunista káder vagy a véletlenek szerencsétlen összjátéka eredményezte, hogy a korábban Sophia Lorenhez hasonlított, gyönyörű és népszerű színésznő egyik pillanatról a másikra rágalomhadjárat áldozata lett, és mind a közönség, mind a szakma elfordult tőle.
Gobbi Hilda a Kádár-korszak legendás, Kossuth-díjas színésznője volt, a rádió Szabó család című hangjátéksorozatának Szabó nénije.
1895-ben Kolozsváron, egy eldugott, poros vasládából száz évnél is régebbi levelek kerültek elő. A leveleket egy színésznő írta: Kántorné Engelhardt Anna, aki hajdan a magyar színjátszás egyik legjelentősebb alakja volt, 1854-ben mégis elfeledve és elszegényedve, egyszerű marosvásárhelyi gazdasszonyként távozott az élők sorából.
Kincsem, a verhetetlen versenyló gazdáját élete delén túl találta el Ámor nyila. Egyetlen, komolyabb kapcsolata nem volt mentes furcsaságoktól.
