Talán hamarosan vége lesz – reménykedhetünk egy tűzszünetben, egy lélegzetvételnyi, puskaropogástól mentes időszakban. Már több mint három éve tart… Ezrek hagyták el otthonaikat, számolták fel az életüket, már ha nem haltak meg egy támadásban.
A csimpánzoktól eltérően a bonobóknál a nőstények a domináns egyedek. Genitáliájuk nemcsak havi egyszer, hanem a szoptatás idejét leszámítva állandóan duzzadt. Ezek az állatok nemcsak a szaporodás érdekében, hanem a társas kapcsolatok erősítése céljából is élnek szexuális élet, így közösségeikben elvétve fordul elő erőszak. Mutatjuk, mi mindent tanulhatnánk tőlük.
Kossuth Lajos 170 éve, 1851–52-ben járt az USA-ban és Angliában, hogy pénzt és politikai támogatást gyűjtsön egy új szabadságharchoz. Küldetése kudarcba fulladt, de azt elérte, hogy szónoklatai révén az angol nyelv referenciaszótára, az Oxford English Dictionary bejegyezze a népek közötti szolidaritás szófordulatot sorai közé.
„És én még azt hittem, hogy a koronavírustól kell parázni. Pedig tudhattam volna, hogy nincs az a járvány vagy természeti katasztrófa, ami nagyobb veszélyt jelentene, mint az emberi rosszindulat” – mondja keserűen Hidvégi Anna annak a törvényjavaslatnak a kapcsán, amely elrendelné, hogy az anyakönyvi nyilvántartás a jövőben kizárólag a születési nemet tartalmazza, így a személyazonosító okmányokban sem lehetne megváltoztatni azt. Mi az óriási baj ezzel a tervezettel? Egy rövid összefoglaló után transz emberek mondják el, milyen káros hatásai lennének az ún. 33-as paragrafusnak.
Kiskoruktól kezdve komoly nyomás éri a nőket, hogy megfeleljenek a külsejükre vonatkozó szigorú elvárásoknak. Mentesülnek ezektől a terhektől azok, akik nem érdekeltek a heteroszexuális boldogság elérésében? Bár a leszbikus nők testképét vizsgáló kutatások rendre vegyes eredményeket hoztak, a szexuális elégedettséggel való összefüggések feltárására eddig kevesen vállalkoztak. Ezt a hiányt pótolta most egy spanyol kutatócsapat, amely többféle szexuális irányultságú nőt vont be a vizsgálataiba.
A „mert megérdemlem” társadalmában élünk. De tényleg akkor leszünk boldogabbak, ha az elsődleges szempontunk mindig saját magunk vagyunk? Pszichológusaink talán meglepő egyetértésben adnak választ a kérdésre, és azt is megmondják, miért olyan egyértelmű a válasz.
Lengyel, magyar, két jó barát – tartja az ismert mondás, amit 1981-ben még a Kontroll Csoport is megénekelt. A hetvenes-nyolcvanas években e hagyományos baráti viszonyt a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták leginkább. A magyar politikai és kulturális ellenzék példaként tekintett a lengyelországi társadalmi folyamatokra, és szívesen tanult a lengyel tapasztalatokból.
Egy krízis kezelésében kiemelkedő szerepe van a vezetőnek. Nemcsak a védekezés lépéseit koordinálja, hanem a viselkedésével arra is hatni fog, hogy egy csoportban mi lesz a norma: marad az önös érdekek hajhászása, a bizalmatlanság, a bűnbakok keresése, vagy inkább az aktív felelősségvállalás, az őszinteség és a szolidaritás lesz a jellemző. Ráadásul a lakosság szempontjából rendkívül kiszolgáltatott helyzetről van szó, amelyben könnyű visszaélni a hatalommal. A feladat kétségkívül embert próbáló – hogyan lehetne jól csinálni?
„Úgy éreztem magam, mint egy rab, egy szám vagy egy tárgy, ami egyáltalán nem számít” – emlékszik vissza az egyik kiemelt vidéki kórházban átélt riasztó élményére egy középkorú nő, aki koronavírus-gyanú miatt töltött 5 napot karanténban a közelmúltban. Bár mindkét tesztje negatív lett, úgy érzi, traumatizálta az a személytelen bánásmód, ahogyan a kórházi dolgozók többsége viszonyult hozzá. Milyen rendszerszintű problémákra világít rá az általa megosztott történet, és meddig korlátozhatják a járványügyi intézkedések az egyén szabadságát és a betegjogokat? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Az európai gazdaságok kizárólagos célja évtizedek óta a GDP növelése. Azonban a legminimálisabb emelkedésnek is komoly ára van: az ország eladósodik, a természet pusztul, miközben elidegenítő munkákat végzünk rogyásig. Hogyan érhető el jólét a gazdasági növekedés kényszere nélkül? Mit tehetsz azért, hogy jelentéstelibb legyen az életed? Minderről a nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjét, Vincent Liegey-t kérdeztük.
Újabb fordulóponthoz érkezett a "lúgos orvos" esete. A mai tárgyaláson is sokan támogatták az áldozatot, Renner Erikát. A Dívány is ott járt.
December 26-án kisiskolás korú gyerekek is oszthatnak ételt a krisnásokkal a Blaha Lujza téren. Mert a szolidaritás legjobban példamutatással tanítható.
