A szexről szól szinte minden körülöttünk: nézz bele egy tévéműsorba, nyiss ki egy lapot, sétálj végig egy bevásárlóközpontban. Mindenütt ott az erotika. Eközben azonban mi magunk szemérmesen hallgatunk a nemi életünkről, és nemcsak az orvosunkkal, de a párunkkal sem beszélünk róla.
Hiába szuperszexualizált a világunk, még mindig nem merjük elengedni magunkat az együttlétek közben. Különösen igaz ez a férfiakra, akik gyakran teljes némaságba burkolóznak. Mit árul ez el róluk?
A nők általában nem néznek pornót – korábban legalábbis azt hittük, hogy ez elsősorban a férfiak szórakozása. Az utóbbi időben azonban több olyan kutatás is napvilágot látott – a PornHubhoz és az xHamsterhez hasonló pornómegosztókkal való együttműködésben –, amikből egészen más látszik. Adatok szerint mára a felnőttfilmfogyasztók mintegy harmada nő, arányuk ráadásul folyamatosan növekszik.
Sok szülő nem szívesen ismeri el, de a legtöbb gyerek ma minden korábbinál hamarabb találkozik a pornóval. Bármilyen szülői ellenőrzést beállíthatunk az eszközökön, bármilyen szűrő lehet az interneten, akarva vagy akaratlanul, de a gyerek találkozni fog a pornóval.
A pornófüggőséget sokan erős szenvedélybetegségként kezelik, mely a kábítószerhez hasonlóan hat az agyra, és rabjává tesz a művi erotikus tartalmaknak. Kutatók azonban cáfolják, hogy létezik ez az addikció.
Kevés annyira túlmisztifikált, egyszersmind félreértett dolog létezik a szexben, mint a női orgazmus. Bár az utóbbi évtizedekben újabb és újabb dolgokat tudunk meg róla, a szexterapeuták praxisában még mindig gyakori kérdés, hogy milyen csínyekkel és mesterkedésekkel érhető el egyáltalán, és mi számít egészségesnek vagy normálisnak, ha a női orgazmus jellegét, gyakoriságát vagy épp forrását vizsgáljuk.
Az empátia képessége – bár lelkileg megterhelő is lehet a mások érzéseire való ráhangolódás – hatalmas adomány. Kutatások sora és a legtöbbünk élettapasztalata is bizonyítja, hogy a boldoguláshoz sokszor még az ambíciónál, képességeknél vagy az intelligenciánál is fontosabb lehet, hogy embertársaink érzéseit, verbális és nonverbális jeleit a lehető legjobban értsük.
Vissza szoktál gondolni néha a kapcsolatotok elejére? Arra az időre, amikor a szex nemcsak oké vagy jó, de egyenesen szuper volt és valahogy soha nem tudtatok ráunni? Na és mi van mostanában? Ha te is hosszú távú, elkötelezett párkapcsolatban élsz, könnyen lehet, hogy szakadék tátong az akkor és a most között még úgy is, hogy jó a kapcsolatotok és szeretitek egymást.
Egyre kevesebb fiatal felnőtt él nemi életet. Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt azoknak a száma – főleg a férfiak esetében –, akik akár egy éven keresztül nem szexelnek. És még ennél is meglepőbb, hogy úgy tűnik, a jelenség mögött nem a pornónézési szokások állnak.
Mind tudjuk, milyenek a férfiak, nem? Csak a szex érdekli őket, ha pedig kedvenc elfoglaltságukról van szó, másra sem vágynak, mint minél nagyobb számú hódításra, folyamatos kalandokra és gyors kielégülésre. Te is ebbe az általánosításba nőttél bele? Vagy épp magad alakítottad ki ezt a sommás véleményt tapasztalataid alapján?
Nehéz úgy megtalálni valamit, ha nem tudjuk pontosan, hogy mi az, amit keresünk. Gondolj bele egy pillanatra: mit jelent számodra a kielégülés? Mi minden kell ahhoz, hogy elégedett legyél, kielégítő legyen számodra a szex? És mit gondolsz, mi kell ehhez a párodnak?
Sok egymásnak ellentmondó információ kering arról, hogy a jelenlegi helyzet miként hat az emberek szexualitására. Vannak, akik szerint a gyakoribb stressz és szorongás tompítja a vágyat, mások szerint a többség szuper lelkes, ha lepedőakrobatikáról van szó.
