A szerelem római istennőjéről elnevezett bolygó épp Valentin-napon nyújtja a legkáprázatosabb formáját.
Kovács Júlia életében nyomorúság és zaklatás váltakozott egészen addig, amíg meg nem ismerte a dúsgazdag Hatvany Lajost, aki elhatározta: úrinőt farag belőle.
Georges Sand fittyet hányt a 19. századi szabályoknak, amelyek előírták, hogyan kellene a nőknek viselkedniük: nadrágot hordott, szeretőket tartott és szivarozott. Az öntörvényű írónőt nyolc évig gyengéd szálak fűzték Frédéric Chopinhez, a nagy szerelem azonban idővel anyai gondoskodássá szelídült, majd Chopin féltékenysége miatt véget ért.
A keleti háremek évszázadokon keresztül izgatták az európaiak fantáziáját, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy az oszmán előkelőségek feleségeinek és ágyasainak gyönyörökkel teli, a külvilágtól szigorúan elzárt világába nem engedtek be kívülállókat, így gyorsan szárnyra kaptak a vadabbnál vadabb pletykák és legendák. De milyen volt az élet valójában egy háremben az Oszmán Birodalom fénykorában?
Az online társkeresés és a virtuális valóság új dimenziót nyitott az emberi kapcsolatok területén. Vajon a metaverzumban is lehetünk szerelmesek, és ha igen, hogyan hat ez érzelmeinkre, önmagunkra és az intimitásra?
A Shakespeare által híressé vált szerelmespárt, Romeót és Júliát már nem is tudjuk külön-külön elképzelni, annyira összeforrt a nevük. De a magyar irodalomban is vannak ilyen elválaszthatatlan szerelmesek: ha azt mondjuk, Csongor, rögtön beugrik kedvesének is a neve. Mennyire ismered a magyar irodalom leghíresebb szerelmespárjait?
Néhány éve bejárta az internetet egy 36 kérdésből álló lista, amelyen állítólag ha végigmegyünk valakivel, nagy eséllyel lobbanhat lángra közöttünk szerelem. Vajon tényleg elég a szerelembe eséshez mindösszesen 36 kérdés? Ennek jártunk utána pszichológiai szempontból.
Kincsem, a verhetetlen versenyló gazdáját élete delén túl találta el Ámor nyila. Egyetlen, komolyabb kapcsolata nem volt mentes furcsaságoktól.
A legszebb magyar írónak tartott Bródy Sándor imádta a nőket és a gasztronómiát, fiával viszont meglehetősen ellentmondásos viszonya volt.
A 20. század elején alkotott, és a mai napig alapműnek számítanak írásai annak a Móra Ferencnek, akit eddig talán csak a Kincskereső kisködmön vagy A cinege cipője miatt ismertünk. Ám a gyermekversek és ifjúsági regények közel sem adják vissza, milyen férfi is volt Móra Ferenc igazából. A férfi, aki nem volt boldog házasságában, ezért egy több szempontból is különös személy mellett kereste az igaz szerelmet.
A magyar szerelmi költészet a reformáció szigorú erkölcsi felfogása miatt csak a 16. század végén kezdett virágozni. Ekkoriban két fő változata alakult ki a szerelmi verseknek: egy nyersebb, szókimondóbb, valamint egy finomabb, udvarló típusú. Idővel a bonyolult érzelmek irodalmi ábrázolása még sokrétűbbé vált, szubjektív válogatásunkban a nőkhöz és magához a megélt érzelemhez legkegyetlenebb módon viszonyuló alkotások közül idézünk meg néhányat.
Madách Imre nőkkel való kapcsolata meglehetősen ellentmondásos volt: feleségével és édesanyjával való kapcsolata határozta meg azt, ahogyan a másik nemről vélekedett. De mit is tett pontosan Fráter Erzsébet és Majthényi Anna a magyar irodalom legnagyobb alakjával? Cikkünkből kiderül.
