Új kutatás készült a Z generációról, amelyből kiderül, hogy bár keresik a szerelmet, nagyon félnek attól, hogy egyedül maradnak. Emellett a pénzügyi helyzetük és a mentális egészségük is aggasztja őket.
Rómeó és Júlia történetét mindenki ismeri. Ha olvassuk Shakespeare klasszikusát, egyszerre egy bennünk is jelenlévő ősi érzést elevenítenek meg a sorok, olyan gyönyörűséggel, amitől azt érezhetjük, hogy jó az emberi nemhez tartozni. Ám Rómeója és Júliája a misztikus keletnek is volt. Lejla és Mecnun történetén keresztül közelebb kerülhetünk a szerelem misztériumának megértéséhez.
A tudomány most már azt is meg tudja jósolni a szemünk színe alapján, hogy ki lehet a leendő házastársunk. A szemünk színe ugyanis sokkal többet jelent, mint egy egyszerű genetikai pigmentáció. Sokat elárul az egészségünkkel és személyiségünkkel kapcsolatban is. A témában folytatott kutatás érdekessége, hogy a szüleink szemszíne is befolyásolhatja, hogy kit választunk társként magunkat.
Mérgedben szívesen kimondanád a párodnak, amire éppen gondolsz? Nem biztos, hogy jó ötlet a dühtől, a csalódástól vezérelve hozzávágni azokat a szavakat, amik akkor az eszedbe jutnak.
Molnár Ferenc és harmadik felesége, a nála 24 évvel fiatalabb Darvas Lili Magyarországon házasodtak össze, ám a második világháború elől mindketten Amerikába menekültek. Sosem váltak el, de soha nem is éltek együtt, és Molnár haláláig jó kapcsolatban maradtak.
A családi vitákról a legtöbben hosszasan tudnának mesélni. E történetek között korábban jelentős helyet foglaltak el azok, melyek az ifjú pár szülei között zajló harcról szóltak, gondoljunk csak a Rómeó és Júliára, vagy a kosztümös filmekben játszódó esetekre, ahol a legfőbb indokot a másik család anyagi helyzete okozta. De mi a helyzet napjainkban?
„Szentimentális gonosz.” Ezt a jelzőt legfőbb vetélytársa, Lengyel Menyhért aggatta Molnár Ferencre, nem is alaptalanul. Mai szóhasználattal élve ugyanis Molnár erősen narcisztikus személyiség lehetett, és ezt leginkább házastársai szenvedték meg.
Wesselényi Miklós nagybetegen, 49 évesen vette feleségül tizenéves ápolónőjét, aki három gyermeket szült neki.
Karinthy Frigyes 23 évesen szeretett bele a nehéz sorsú színésznőbe, Judik Etelbe. A nő goromba férje elől egészen Berlinig szöktek, de hazatérésük után nem adatott nekik sok idő: a szép színésznő a spanyolnátha áldozata lett.
„Ha megkérdik tőlem, mi az, ami életben tartott, azt kell válaszoljam: a szerelem” – fogalmazott egyik írásában Kertész Imre, mindeddig az egyetlen magyar író, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Hogyan, milyen körülmények között született meg a Sorstalanság? Ki volt az a nő, aki a kezdetektől fogva hitt Kertész írói tehetségében, a nehézségek, kudarcok és visszautasítások ellenére? Írásunkban az író első felesége, Vas Albina alakját idézzük fel.
Teljesen mindegy, milyen évet ír a naptár, a szerelem érzése univerzális, korokon átívelő élménye az embernek. Fotókon mutatjuk meg, milyen volt a szerelem a szocializmus idején.
A szerelem mindig is kiemelt és megkerülhetetlen témája volt a művészet szinte minden ágának. Találkozhatunk vele papírra vetve, kőbe vésve, vászonra, színpadra vagy filmre álmodva, de sokszor írt már a romantika történelmet is. Számos híres és ismert, valamint rejtve maradt hétköznapi szerelemre igaz, hogy ez a földön túli érzés egyszerre inspirál, kínoz és felmagasztal…
