Világörökséggé válni manapság nem csak pozitív következményekkel jár. A rangos listán szereplő helyszíneknek a turisták okozta károkkal is meg kell küzdeniük. Hihetetlen dolgokra képesek az emberek egy-egy jól sikerült fénykép érdekében, mint sem törődve azzal, mi marad utánuk.
A középkor furcsább legendái közé tartozik Wilgefortis, más néven Szent Kümmernisz története – ugyan az egyház sohasem kanonizálta a különös mártír-szentet, akinek legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy nő létére Krisztuséhoz hasonló hosszú, dús szakállal bírt, Európa-szerte évszázadokon keresztül tisztelték alakját. Ki lehetett ez a bizarr szent, és hogyan keletkezhetett a legendája?
A katolikus egyház egyes becslések szerint több mint 2500 szentet tart nyilván. Ők voltak azok az emberek, akik életükben a keresztény erkölcs szerint cselekedtek, vagy mártíromságot vállaltak, és ezzel haláluk után kiérdemelték, hogy példaként álljanak mások előtt, és szentté avassák őket. Közülük többeket oltalmazóként is tisztel az utókor.
Az ókor és a középkor keresztény szentjei gyakran egész életüket Isten szolgálatára áldozták, önként vállalva az önsanyargatást, a világi élvezetekről való lemondást, olykor a teljes magányt. Egyes szentek még ennél is tovább mentek, és képtelennek ható, bizarr módokat találtak rá, hogyan bizonyítsák végtelen hitüket és áldozatkészségüket: összegyűjtöttünk néhány szentet, akik erősen túlzásba vitték a szenteskedést.
